Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

Az újszászi és az egyik egri hallgató a Leányfalván alakot választotta. leányfalui 78,5% leányfalvi 12% leányfalvai 1,5% leányfalusi 8% Érdekes változatosság tapasztalható a Leányfalu helynév -i képzős származékaiban. A hallgatók nagy többsége a normatívnak tekintett változatot írta le, de rajta kívül még három változat született, jelentős területi szórásban (Dunántúltól Kelet-Magyarországig). A leányfalusi alakot - többek között két budapesti és egy esztergomi hallgató is választotta. Zugló Zuglóban 51 % Zuglón 49% A budapesti kerületnév toldalékolásában kettősség figyelhető meg: a hallgatók nagyjából fele-fele arányban választották a bel-, illetőleg a külviszonyragot. Jobbára a kis településekről érkezők írták a Zuglón alakot (Abádszalók, Apostag, Domoszló, Girincs, Nádudvar, Szamosbecs, Vecsés, Visznek stb.), míg a nagyvárosiak többsége a Zuglóban forma mellett döntött. így tett a 15 budapesti közül 12, a 10 miskolci közül 7, valamint a 18 egriből 11. Besenyőtelek Erdőtelek Lakitelek Besenyőteleken 28% Erdőteleken 22% Lakiteleken 19% Besenyőtelken 72% Erdőtelken 78% Lakitelken 81% besenyőteleki 26% erdőteleki 28% lakiteleki 19% besenyőtelki 74% erdőtelki 72% lakitelki 81% Az eddigi tárgyalásmódtól eltérően célszerű együtt elemezni a három azonos utótagú tulajdonnevet. Mindenekelőtt tisztázzuk: miért került a felmérésbe három megegyező tőtípusú helynév. Egyrészt azt kívántam megvizsgálni, van-e különbség az országosan ismert (Lakitelek) és a kevésbé ismert (Besenyőtelek, Erdőtelek) -telek utótagú tulajdonnevek toldalékolása 106