Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

barcika, Jászkarajenő, Mezőtúr, Felsőkelecsény, Biatorbágy, Dorog, Hódmezővásárhely, Szeged, Bánhorváti, Hatvan, Nyíregyháza. Észak-magyarországi és jászsági hallgatókon kívül tehát vannak köztük dél-magyarországiak és dunántúliak is. Arló Arlón 86% Arióban 14% Az Ózd melletti települést többször láttam belviszonyragos formában az Észak-Magyarország című borsodi lapban, s az ózdi, illetőleg arlói főiskolai hallgatók szóbeli közlése szerint is feléjük az Arióban használatos. A felmérés résztvevőinek többsége a nyelvtanainkban preferált külviszonyragos alak mellett foglalt állást. Az Arióban formát 27-en írták, így például mindhárom ózdi hallgató. A többi 24 területi megoszlása vegyes: nagyobb részük ugyan észak-magyarországi, de vannak köztük dunántúliak és dél-magyarországiak is. A 15 budapesti közül egyik sem választotta a belviszonyragot. Leányfalu Leányfaluban 10% Leányfalun 89% Leányfalván 1 % Nyelvtanaink a -falu utótagú helyneveinkhez belviszonyragot fűznek, a felmérés viszont egészen más eredményt hozott. A 190 hallgató közül mindössze 20an írták a normatív formát. Megfigyelésem szerint a tömegtájékoztató eszközök nyelvhasználatában is általános a Leányfalun külviszonyragos alak. A Leányfaluban formát írták az alábbi településekről érkezők: Eger (3), Mátraderecske, Salgótarján, Balaton, Füzesabony, Ózd, Szomolya, Adács, Gödöllő, Tiszaföldvár, Szentes, Gyula, Tab (Somogy), Nyíregyháza (2), Debrecen (2), Abony. A 15 budapesti közül egy sem használt belviszonyragot. A Leányfalun formát 168-an írták. 105