Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Pap József: Kossuth Lajos korai publicisztikája, az Országgyűlési Tudósítások

nunk Kossuth Lajos memóriájában, pontosságában. A képet kissé árnyalja az a Kardos Samunál található megjegyzés, mely szerint Wesselényi a Tudósítások szerkesztésébe „nagyon erősen befolyt, a maga által tartott beszédeket rendszerint maga írta és úgy adta át Kossuthnak,"

4

5 A Tudósítások, habár nagyszerű forrásai az országgyűlésnek -mint azt a szerkesztő többször nyíltan vállalta is- egyoldalúak, az ellenzék számára nyíltan elfogultak, ezért forráskritikával kezelendők. („Bükről már szóltam hogy halgat s hogy ezt bölcsen teszi, de mely Contrast a Borsodi első követ helyéről, honnan vezér szóra várt a Haza, hallgatás//"

4

6 Vagy máshol: „Ezen kerületi Ülésekről tsak igen keveset, mert ha sokat irnék, tsak hangokat Írhatnék értelem nélkül,"

4

7) Kossuth emellett felhasználta kapcsolatrendszerét az ellenzéki politika sikeréhez nélkülözhetetlen tömegbázis, a vármegyei nemesség megnyeréséhez. Sorra küldte felszólításait vidéki ismerőseinek, előfizetőinek, hogy mozgósítsák befolyásukat egy-egy követutasítás megváltoztatása, új ellenzéki követ választása érdekében 4

8 A Tudósításokban is több nyílt politikai felszólítást találunk: „Utasítást urak! az Urbarialét elsőnek - a supletoria Instructio szép dolog s egy vármegye voxa igen sok"

4

9 Kossuth tehát ebben az időszakban még egyáltalán nem tekinthető a reformmozgalom vezető politikusának. Egyelőre még nem elméleti ember, gyakorlatban próbálja megvalósíthatóvá tenni a reformelképzeléseket. Ebben a munkában a legfontosabb eszköze a nyilvánosság. Az újságírásnak, ez az addig nem igazán becsült, nemes ember számára nem megfelelő, vagy megélhetést nem biztosító szakmának, az első komoly sikereket felmutató magyar alakja Kossuth lett. Kossuth vállalkozása szinte azonnal felkeltette a politikai vezetés figyelmét. Reviczky kancellár már az 1833. január 1-i kancelláriai tanácskozáson foglakozott Kossuth ügyével és ezután felszólította Majláth Antalt, zempléni főispánt, hogy részletesen informálja őt szerkesztő személyéről. Majláth részletesen beszámolt Kossuth zempléni előéletéről és politikai gondolkodásmódját hírhedetten kormányellenesnek nevezte. Mérey Sándor személynök január 4-én úgy arról tájékoztatta Reviczkyt, hogy a lapnak már 40 előfizetője van. Miután Metternichet komolyan nyugtalanított az időközben már 50 előfizetővel rendelkező vállalkozás, március 17-én királyi leirat ment a kancellárhoz, a nádorhoz és az erdélyi guberniumhoz a Tudósítások ügyéKardos 165. KLÖM I. 43. KLÖM I. 110. 4

8 Leveleit lásd: KLÖM VI. 425-428., 434-439.; Laczkó 136-137. 4

9 KLÖM I. 37. 1 99