Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Zachar József: Kossuth Lajos osztrák szemmel
a szerző, aki tudóstársai addigi levéltári feltárásaira és közzétett szaktudományos elemző publikációira 5 7 többször is hivatkozott mondanivalója alátámasztására. A további történelmi munkák a korai pozitivista tényközléseken túl leginkább a fent vázolt állítások ismétlését tartalmazzák, ezért ezekre ezúttal nem térünk ki. Annál fontosabbnak véljük, hogy kiemelten szóljunk egy hadtörténelmi megközelítésű, a korábbi publikációkat minden tekintetben erősen meghaladó feldolgozásról. Leggazdagabb forrásfeltárással és legaprólékosabban a százötven éves évfordulóra készített terjedelmes monográfiájában a nagybecskereki születésű, császári és királyi vezérkari tisztből az Osztrák Hadilevéltár igazgatójává lett Kiszling Rudolf foglalkozott az 1848-49es forradalmakkal, ezek során a magyar eseményekkel és Kossuth Lajos személyével. Kétkötetes terjedelmes művének megállapításai máig meghatározóak az osztrák politikai és hadtörténetírásban. Ezért különösen fontosnak véljük a nála jelentkező, gondos részletezéssel bemutatott, sok tekintetben középpontba állított Kossuth-kép felidézését. Éppen e napjainkig meghatározó megállapítások indokolják e helyen is, sőt különösen e helyen az időrendben haladásban történő részletesebb szövegidézést. Már a bécsi forradalommal kapcsolatosan a neves tudós a magyar államférfi személyiségét emelte ki: „Még inkább feltüzelte a tömeget, amikor felolvasták annak, a szenvedélyeket felkorbácsoló beszédnek a teljes szövegét, amelyet március 3-án a pozsonyi országgyűlésben hatalmas feltűnést keltően Kossuth Lajos, a magyar radikálisok vezére tartott." 5 8 A magyar forradalom diadalával kapcsolatosan is sietve leszögezte: „Bár nemes Kossuth Lajos csak pénzügyminiszter lett, abszolút döntő befolyásra tett szert Batthyány kormányában." ' 9 Kossuth központi szerepét sietett megismételni, amikor a törvények áprilisi szentesítéséhez kötött uralkodói leiratról szólt, amely a korábbról származó birodalmi államadósságok egyharmadának magyar részről történő átvállalására szólított fel: „Kossuth befolyására, aki Magyarország pénzügyi önállóságára törekedett, a kormány kinyilvánította, hogy a döntést át kell engednie a július 10-én összeülő országgyűlésnek. Mind nyilvánvalóbban napvilágra került, hogy a Batthyány-kormányban a pénzügyminiszteré a döntő szó, bár radikalizmusát sok kollégája nem helyeselte." 6 0 A pénzügyi kérdés melletti másik központi kérdéssel kapcsolatosan is azonnal Kossuth személyét idézte fel: „Bár Mészáros, az új hadügyminiszAngeli, Rogge, Kolmer, Redlich, Friedjung, Bibi 5 8 Kiszling I. k. 39. 5 9 Uo. I. k. 72. 6 0 Uo. I. k. 74. 51
