Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Zachar József: Kossuth Lajos osztrák szemmel

párt, Kossuth-tal az élén, a Magyarországon is régóta szoros béklyóban tartott alattvalókat mint egy varázsütéssel a magyar országgyűlésen minden megváltás nélkül szabaddá tette, - az erdélyi nemesség bámulatára és rémületére.'

0

2 A különálló magyar kormány létesítésével kapcsolatosan is így fogalmazott: „az úgy nevezett független felelős magyar kormányt - Kossuth művészete hozta létre."

5

. Végül az erdélyi állapotok ismertetésére áttérve is, a magyar államférfi szerepét emelte ki: „A nagy részt, a demagóg nemeseket a rebellis Kossuthnak a magyar országgyűlésen mondott beszéde elegendően meggyőzte, hogy felforgató terveiket csakis a Magyarországgal való egyesüléssel tudják előmozdítani."

5

4 A kortársak emlékező, népszerűsítő, esetleg tudományos színezetű állásfoglalásaitól elszakadva, érdemes röviden arra is rátekinteni, miként tükrözik osztrák szerzők tudományos történelmi művei a magyar államférfi személyiségét és tetteit. E tekintetben a bőség zavarával küzd az elemző, ezért a sok szaktudományos munka közül a dualizmus korában legnépszerűbbé vált, többször kiadott, e korszakra vonatkozó rövid belpolitika-történeti összefoglaló sommás ítéletén keresztül kívánja láttatni az akkori osztrák álláspontot: „A Habsburg-tartományokban legelőször a pozsonyi országgyűlés éledt fel. A magyar nemzet hatalmas vezére, az óriási agitátor, Kossuth Lajos tartott március 3-án jelentőségteljes beszédet, amely élesen elítélte a 'bécsi kormányzati rendszert', és izzó szenvedéllyel tört lándzsát a népek szabadsága és az alkotmányos államforma mellett."

5^ A továbbiakban a magyar eseményekről hallgatott a szerző, csak még egyszer a bécsi eseményekkel összefüggésben tért ki ezekre a következőképpen: „Szeptember 11-én Jeliacic, Horvátország költői indíttatású bánja, átkelt a Dráván, hogy hadával előrenyomuljon Magyarország belsejébe. A magyarok elleni harc ezután a leghevesebben robbant ki. A súlyos helyzetben, amelybe Magyarország minden oldalról fenyegetett uralkodó törzse került, látszólag Kossuth bátorságát is elvette. Batthyány magyar miniszterelnöktől útlevelet kért külföldi utazáshoz, de ezt megtagadták tőle. így az országban maradt, amely a pártütés pályájára sodródott. A lázadó magyarok ellen Bécsből október 6-án német csapatokat kellett volna küldeni, az olasz csapatok már úton voltak. Ám a bécsiek nem akarták engedni, hogy a magyarok hátába támadjanak, és így a Stefansdom nagyharangját, harcba szólítva, félreverték."

5

6 Mindössze ennyit tartott fontosnak a magyar vonatkozásokról osztrák honfitársainak közölni az ~ Winter-Feldzug 5. 5- Uo. 10. 5

4 Uo. 17. " Charmatz I. k. 5. V. ö.: Charmatz 1917 5

6 Uo. I. k. 14. 50