Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Egyed Ákos: Kossuth Lajos székelyföldi kormánybiztosa, Berzenczey László

gyarország iránt a birodalom nehéz helyzetének a következménye volt, de már az áprilisban hatalomra kerülő új osztrák kormányintézkedéseket készült tenni a Magyarországnak tett „engedmények" fokozatos visszavonására. Ebben Erdélynek különösen fontos szerepet szánt Ausztria. Ezt világosan megírta Erdély vezető magyar politikusának, id. Bethlen Jánosnak gróf Fécsey Ádám magyar származású, de a Habsburg-hatalom egységét mindenek fölé helyező Habsburg-hű táborszernagy: „A rend helyreállítása azzal fog kezdődni, hogy Erdélyt kezünkbe kerítjük, hogy a fellázadt Magyarországot két tűz kö/.é szorítsuk s így a lázadásnak [a forradalmi átalakulásoknak] gyorsan végett vessünk." Ennek érdekében - ha „az unió, de facto nemcsak papíron" - „megvalósul, akkor mi kényszerítve leszünk az oláhok segítségét igénybe venni".

8 A fent idézett levélrészlet többet mond egy katonai fővezér magánvéleményénél: ez a bécsi katonai körök üzenete volt Erdély magyar politikusainak. S mert az erdélyi magyarság nem mondott le az unióról, Bécs nem késlekedett szövetségébe vonni az erdélyi románokat és a szászokat a magyar törekvések ellen. Ez az egyre jobban körvonalazódó Bécs politika az erdélyi magyar népet is célba vette: az idegen katonatisztek a nemesség és a nép közé szerettek volna éket verni, s ezáltal az uniót és reformokat gátolni. Nem véletlen, hogy a magyar politikusok, különösen az erdélyiek egymás után fordultak felhívásokkal a néphez. Berzenczey május 15-én maga is röplapot jelentetett meg Székely Barátaim! címmel.

9 Érdemes ezzel kissé részletesebben foglalkoznunk, mert Berzenczey álláspontját és nézeteit hűen tükrözi. Az Európából indult mozgalmak segítségével - olvasható a felhívásban „a magyar nemzet visszavívta szabadságát", de a szerbek és horvátok megirigyelték ezt, s máris a magyarság ellen fordultak. Erdélyben a szászok az unió ellen vannak, s fellázították a románokat is.

1

0 Ilyen körülmények közt fontos, hogy a székelyek ne adjanak hitelt a bujtogatásoknak, mert az ellenség azt terjeszti, hogy „akinek többje van Székelyföldön azt el kell venni". Berzenczey hangsúlyozza: „A közterheket egyaránt kell hordanunk, de senkinek a tulajdonát nem akarjuk mi bántani." A szabadság kivívására kell törekedni, hogy ami eddig nem volt igazságos, „azt tegyük igazságossá". Kéri, becsüljék a vagyont, a tulajdont. Ne bántsák a tisztségviselőket se; azokat, akik méltatlanok tisztségekre, közgyűléseken fogják leváltani. Végül bejelenti: többen arra készülnek, hogy faluról falura járva a székelyekkel együtt tanácskozhassanak. Berzenczey felhívása jól tükrözi azt, hogy az általános polgári szabadságeszmék mellett terjedőben voltak a szegényebb rétegek körében a tulajdon ellen olyan kommunisztikus eszmék is, amelyek a 48-as februári francia forradalomból, sőt a kommunista mozgalomból ihletődtek. Berzenczey hár21