Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Karászi István: Dinnyések a Mátraalján

térpályáit vizsgálva. Egy kérdőíves felmérés (1. és 2. számú melléklet) - alapján Hort község térbeliségét vizsgáltam. Ez a település a háromezret meghaladó lélekszámával a nagy falvak közé sorolható. Két iparilag fejlett város között fekszik a hármas számú fő közlekedési út mentén. Gyöngyös és a fele olyan közel fekvő Hatvan közül, ez utóbbihoz különösen erős szálak fűzik. Az aktív keresők jelentős hányada fő foglalkozását tekintve ide kötődik. Például a nők esetében ez 22 százalék, a férfiaknál valamivel magasabb ez az arány: 28 százalék. A község lakóinak nagyobbik fele valamilyen iparvállalatnál dolgozik, vagy a szolgáltatásban, ill. egyéb helyen, de a lakosok 85 százalékának van a birtokában kisebbnagyobb földterület, ahol mezőgazdasági termelést is folytat. Közülük átlagosan minden negyedik piacra is termel. Nagyon sokan pedig kettős foglalkozásúak. A "nyári" időszakban dinnyekertészek az ország különböző részein, s a "téli" időszakban a faluba visszatérve munkába állnak valamelyik vállalatnál. Igaz az utóbbi néhány évben ez egyre nehezebb, mivel a munkanélküliek aránya Horton is meghaladta a 7 százalékot. Részben ez is oka annak, hogy kis mértékben apad a dinnyések száma ebben a körzetben is. A felmérés készítésekor egyik szempont az volt számomra, hogy megvizsgáljam e sajátos foglalkozás időbeli alakulását, s az ezzel foglalkozó lakosság térpályáit. E rövid írásomban ennek a munkának eddigi eredményeiből szeretnék néhányat kiemelni. Heves megyében három olyan terület van, ahol a lakosság nagyobb számban foglalkozik dinnyetermesztéssel, ill., ahol az ott élőknek ez megélhetést jelent. Az egyik Heves és környéke, a másik ilyen központ Erdőtelek. A harmadik az általam is vizsgált HortCsányi térség. 1992-ben Horton az aktív keresők közül munkahelyként a dinnyeföldet a nők esetében 8 százalék, a férfiaknál pedig 16 százalék jelölte meg. Ez azonban koránt sem tükrözi a valóságot, mert a nők közül sok a háztartásbeli, ill. GYES-GYED kategóriát is beírhatta. Már reálisabb kép alakult ki, ha a foglalkozását vizsgáljuk az itt élőknek. E szerint a felmérési időszakban a nők és a férfiak esetében egyaránt az aktív keresők 20 százaléka dinnyekertész. Ez azt jelenti, hogy a falu lakosságának tekintélyes része fél évig az ország különböző pontjain él, s csak az év hidegebb napjain lakik a faluban. Elgondolkodtató, hogy közülük igen kevesen hagyják el a községet, s költöznek a munkahelyüket jelentő településre. Ebbe közrejátszhat az 42