Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Karászi István: Dinnyések a Mátraalján

a tény, hogy Hort tehetős, rendezett, hangulatos falu. Az emberek nyíltak és vendégszeretők, ezt magam is tapasztaltam tekintve, hogy 5 évig laktam és tanítottam itt. A közintézmények anyagi lehetőségei igen jók. Az általános iskolája például olyan felszereltségű, hogy nagyon sok városi iskola megirigyelhetné. Saját sportcsarnoka van, az oktatás szaktantermekben folyik, külön számítógépes teremmel és videolánccal rendelkezik, de a színes fénymásoló és a saját könyvtár sem hiányzik. Minden jelentős részben társadalmi munkából származik. Valószínűleg éppen ezért a dinnyekertészek gyermekeinek jó része nem utazik el a szülőkkel, ha van itthon maradó rokon. A maradás mellett szól az a tény is, hogy a családoknak csak mintegy 55 százaléka jár ugyanarra a helyre "dinnyésségbe". A többiek szinte minden évben más településen próbálnak szerencsét. Közülük kerülnek ki nagyobb százalékban azok, akik felhagynak ezzel az életfonnával. Érdekes és eltérő eloszlást mutat, a nők és férfiak esetében (1. táblázat) ha megnézzük ki hány éve folytatja ezt a tevékenységet. Egybeesés vagy közel azonos adat csak a régen ezt a munkát végzők esetében figyelhető meg. Éles határ csak a 20 éve ezzel foglalkozóknál vonhatók meg. A 10 és 20 éves munkaviszony esetében jóval magasabb a férfiak aránya, míg az ettől rövidebbnél a nők aránya esetenként duplája a férfiakénak. Ez azért alakult ki így, mert a fiatal férfiak nagyobb arányban tanulnak tovább Horton mint a fiatal nők, s ez az idősek illetve a sorkatonai szolgálat ideje okozza ezt a torzulást. Kisebb részben pedig az, hogy a szerzett szakmájukban helyezkednek el először a férfiak, de a házasságkötés után gyakran visszatérnek a dinnyetermesztés nehezebb, ugyanakkor jóval jobb anyagi lehetőséget biztosító munkájához. A félévenkénti ingázás az ország dinnyetermesztésre alkalmas területeire, az alföldek szinte egész területére kiteljed. Települések közül Hatvan és Maklár az ahová több család is rendszeresen jár. Az előbbi helyre a dinnyések 11%-a, az utóbbira 5%-a utazik. De jelentős a piacra szánt dinnyetermesztés Horton is. Bár ez a családi házak kertjeiben ill. hobbitelkeken, vagy illetményföldeken terem. A többi család (84%) más és más településekre jár. Erre ad tájékoztatást a mellékletben szereplő ábra, mely megyénként mutatja be a családok nyári munkahelyeit. Ezek megválasztásában kisebb részt a távolság, 43