Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)

UDVARDI-LAKOS ENDRE: Lifelong-learning, modul, kompetencia (tézisek és magyarázatok)

Azonban ez a rendszerépítés nem a képzési tartalom oldaláról, nem „belülről" közelítette meg a kérdést, hanem EU- (vagyis külső) hatásra, az európai kreditátviteli rendszert (ECTS) tekintette kiindulási alapnak. Érdekes módon, a világ fejlett országainak többségében viszonylag keveset beszélnek a modulokról - e fogalmat egyszerűen, magától értetődően használják viszont annál többet emlegetik a modulok kreditértékeit. Amikor egy hallgató modult modulra épít: ez ugyanazt jelenti, (csak más oldalról megközelítve), mint mikor arról beszél, hogy kreditpontot (kreditet) kreditpontra építve halad előre. Márpedig az előrehaladás, a diplomához vezető út könnyebben kifejezhető egy egzakt pontértékben (és a diák számára akkor, ott „izgalmasabb" is), mint a tartalom, a kevésbé mérhető tudásgyarapodás oldaláról. A lényeget tekintve, a modul (mint ahogy ezt már korábban kifejtettük): egy meghatározott tanulmányi egység, a tanulmányok egy lehatárolt, önállóan is meghatározott része, melynek lényegi eleme a tananyag tartalma, képzési célja, vizsgakövetelményei stb. A kredit mindennek a számszerűen, pontokban kifejezhető mennyiségi mutatója. Ennek a felfogásnak egyébként megfelelő tükrözője a kreditrendszer jogi szabályozása, mely tanulmányi pontként határozza meg a kreditet: vagyis hogy egy kredit hány óra munkabefektetést igényel a hallgatóktól. Miután Magyarországon jelenleg nincs általánosan elfogadott, kidolgozott modulrendszer, a kreditrendszerre vonatkozó dokumentumok alig említik a modul fogalmát; a tartalmi jellemzők, vagyis az, hogy mely diplomához milyen, kreditponttal ellátott tantárgy fogadható el a „kreditlogika" szerint fogalmazódik meg. Egy. a képzési tartalomra (vagyis a modulra) alapozott kreditrendszerben ismeretlen lenne az a félelem, ami a kreditrendszer kidolgozóiban a kezdetekben élt (és aminek elhárítására oly sok gondot fordítottak): nevezetesen az, hogy majd egy „kávéházi felsőoktatás" jöhet létre, vagyis hogy a hallgatók majd csak a nekik tetsző tantárgyak hallgatásával akarják összegyűjteni az előírt mennyiségű kreditpontot. A modulrendszerben, mint ez köztudott, a beépített immanens szabályok révén, egy, a tartalmi követelmények által meghatározott szabadság és kötöttség érvényesül, azaz bizonyos modulok „bemeneti követelményei", és az egyes képzési szakaszok lezárásához szükséges modulok az előrehaladás érdekében eleve „kikényszerítenek" bizonyos sorrendiséget a hallgatóból. 2.5. A következetesen megvalósított modulrendszer a jelenlegi képzési struktúra jelentős átalakítását igényli. Ha a képzési programok egyes moduljai lesznek a képzési rendszer alapvető és meghatározó elemei, és ezek az elemek külön-külön lezárhatók és összeépíthetők, akkor ez: - feloldhatja a nappali, az esti, a levelező és a távoktatási formák közötti merev elkülönülést. Hiszen lehetővé teszi, hogy valaki (egyidejűleg vagy időben elnyújtott sávban) egyes modulokat „nappali", másokat távoktatásos vagy egyéb formában szerezzen meg, hiszen a modul „kimeneti értéke" a képzés formájától függetlenül egy és ugyanaz. 86