Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Balázs Géza: Sajtónyelv - médianyelv - médianorma

(III.) összefoglaló elnevezések: tömegkommunikáció (magyarítása: hírközeg), tömegtájékoztatás, média (médium - médiumok, *médiák) (IV.) az új média megnevezései: metamédia, polimédia, internetmédia Fontos tisztában lenni a fogalmakkal, mert például az egyik kamara nemrégiben „elektronikus sajtó" megjelöléssel kívánt kitüntetni egy internetes fórumot, miközben külön rádiós és televíziós díjakat is adtak (azok is elektronikus sajtónak minősülnek). A megszokott jelentésfejlődéssel akár a magyar sajtó szó, akár az angol média jelenthetné mindegyik tömegkommunikációs eszközt. De a nyelvhasználatban nem mindig jön létre ilyen ésszerű, gyakorlati szempont. Hadd említsem meg a sajtóban is sokszor fogalmazási gondot okozó nyelvi formát: (1) programjainkat általános és középiskolásoknak főiskolásoknak és egyetemistáknak is ajánljuk Hogyan lehetne ezt egyszerűbben mondani? „Iskolásoknak?" Akkor megsértődnek a főiskolások és az egyetemisták. Hogyan lehetne legalább e két iskolatípus hallgatói megnevezéseit összevonni? Majd talán a bolognai rendszerben... A szlovákiai magyarság körében nincs meg ez a bonyolultság, ott mindenkit főiskolásnak neveznek. 3. A sajtó- és a médianyelv tehát a tömegkommunikáció (szerintem nem csak egyszerűen: tömegtájékoztatás vagy hírközlés) sokszínű, több változatú és stílusú nyelvhasználatát jelenti. Külön-külön beszélhetünk a (hagyományos, nyomatott) sajtó, a rádió, a televízió, az új média (internetmédia) nyelvhasználatáról. Az egyes médiatípusoknak megfelelően a sajtónyelv lehet beszélt (rádió, televízió, új média), írott (nyomtatott sajtó, televízió, új 45