Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Balázs Géza: Sajtónyelv - médianyelv - médianorma

média). Sőt „finomabb" megkülönböztetés szerint a rádió és a televízió nyelvében nemcsak egyszerűen az élőbeszédet figyelhetjük meg, hanem az ongi értelemben vett „másodlagos szóbeliséget" (felolvasás), a televíziós sms-ekben, valamint az új médiában pedig a saját magam megalkotta terminussal a „másodlagos írásbeliséget" (sms-, internetes írásmódok). A sajtó- és a médianyelv tehát alapvetően kettő, de újabban már inkább négy nyelvi létmódot használ. Ahogy a beszéd és az írás között van érintkezés, átmenet, úgy a másik két létmód is összefonódik a többivel. A következőkben példákat mutatok be az egyes tömegkommunikációs nyelvi létmódokra - a rádiós élőbeszédre és felolvasásra, az újságban közölt tudósításra és az sms-hírszolgáltatásra. Valamennyi szövegtípusban jól megfigyelhető nyelvi jellemvonások vannak. (2) (élőbeszéd, társalgás) - Kérdeztem a Volánbusz illetékesét is, Öntől is kérdezem, hogy mire készülnek, ha folytatódik a havazás, akkor mire számithatnak azok, akik vasúton szeretnének közlekedni? - Hát ha folytatódik a havazás, ugye ez 10-15 perces fogalom az elővárosi forgalomban, ez kihat ugye a távolsági személyvonatokra is, mert ugye Budapesthez közelítve a váltóállítási nehézség miatt a személyszállító vonatok ugye megkapják a maguk 10-15 percét, és ugye mire ki tud fordulni, ki tud indulni Budapestről, ugyanúgy a 10-15 percet megkapja. (A Mávinform munkatársa a rádiós műsorvezető kérdésére válaszol, 2004. 01. 28.) (3) (írásbeli szöveg) Havazás országszerte. A hóesés miatt szerdán országszerte lelassult a közlekedés... A Mávinform tájékoztatása szerint a vonatok menetrendszerűen közlekedtek, de a behavazott sínpályákon váltóállítási nehézségek miatt az utasoknak 10-15 perces késéssel kellett számolniuk. (Népszabadság, 2004. január 29.) 2. ábra: A nyelvi létmódok 46