Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

A második mozzanat - akár maga a szerző (író) olvassa fel szövegét, akár más szólaltatja meg - (elvileg) két „ütemű". Az elsőben a megszólaltató (a szerző vagy a felolvasó) átolvassa, áttanulmányozza a szöveget: miként van az tartalmi, szövegszerkezeti szempontból felépítve, logikailag, nyelvileg megszerkesztve, melyek a fontos, hangsúlyozandó-kiemelendő részei stb. A második ütem az írott nyelvi kódnak akusztikus nyelvi kóddá való átalakítása: a hangosítás, felolvasás, az akusztikus megszólaltatás. Ezt a két folyamatot sematikusan így ábrázolhatjuk (A = szerző, B = felolvasó): A A —> Hallgató Azaz: fogalmazás > a leírtak felelevenítése és átkódolása (felolvasása) > befogadás a hallgató részéről. A —> B —> Hallgató Azaz: fogalmazás > az írott szöveg áttanulmányozása és átkódolása (felolvasása). Ezt követi a hallgató részéről: a befogadás (meghallás) > megértés > a hallottak, megértettek tudatosítása. Megmarad tehát a valódi, közvetlen, négylépéses kommunikációból a közlés és a vétel, s elmarad a hallgató, a befogadó részéről a visszajelzés, valamint a közlő újraszabályozó tevékenysége. Ezért nem kommunikációs, hanem csak információs az ilyen beszédhelyzet. Tipikusan ilyen szituációban születnek meg s hangzanak el a rádió és tévé felolvasásai, az egyszemélyes megnyilatkozások, pl. a hírek, tudósítások, konferálások, összetett műsorokban bizonyos műsorvezetői szövegek, illetőleg az ilyen műsorok öszszekötő szövegei, az egyszemélyes szakelőadások stb. Sőt ilyen beszédhelyzetben szólal meg egymás mellett és egymás után a krónika típusú műsorokban a műsorvezető-szerkesztőnek, a hírolvasó bemondónak és a tudósítónak előre megfogalmazott szövegen is alapuló beszéde. Igaz, a krónikaműsorokban a stúdióban ott ül egymás mellett a műsorvezető szerkesztő és a bemondó - a tudósítást, a riportokat többnyire már felvételről játsszák be hallják egymás beszédét, és ekkor is, egyéb esetekben is ott van, és hallja a beszédet a technikai helyiségben tevékenykedő műszaki személyzet. A beszéd azonban nem hozzájuk szól, csak a jelenlétükben hangzik el. (Legalábbis nem elsődlegesen szól hozzájuk.) S ha ők egymással vagy a szereplőkkel beszél (get)nek, az egy másik kommunikációs folyamat. Ilyenek pl. hírei és tudósításai, a Kossuth rádió krónikaműsorainak műsorvezetői, bemondói és tudósítói szövegei, a közlekedésről, időjárásról szóló információk, valamint 69