Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

Mivel a kereskedelmi adók - éppen zenei anyaguk miatt - a leghallgatottabb rádiók közé tartoznak (távolsági autóbuszokon, taxikban, magánautókban, üzletekben mindenütt a kereskedelmi csatornák zenéjét lehet hallani) mind a helyes magyar beszédre, mind megfogalmazás- és gondolkodásmódjára, sőt nemegyszer az erkölcsi magatartásra is - állítom - rossz, romboló mintát adnak. Mintha némely kereskedelmi adó műsorvezetője a vélemények, nézetek kimondásának szabadságát, a szólásszabadságot összetévesztené a nyelvhasználat szabadosságával. A szólásszabadság ürügyével megengedi magának a gondolkozásbeli és megnyilatkozásbeli alpáriságot. 2.2.4. Az ún. interaktiv műsorok egy részében a betelefonáló rádióhallgatók részben jókívánságukat fejezik ki, részben zeneszámokat kérnek. E műsoroknak tematikus részében a megszólalók gyakran saját gondjaikat mondják el, ezekhez kérnek tanácsokat. Máskor közérdekű témákat próbálnak megbeszélni. Megnyilatkozásaik, beszédük olyan, amilyen; személyiségüket, kulturális színvonalukat, igényszintjüket tükrözi. Spontán élőszóval megnyilatkozók ők, a spontán élőszóra jellemző, olykor ijesztő szövegalkotási pontatlanságokkal. Nagyobb baj, hogy ezeket a tematikus beszélgetéseket vezető-irányító, rendszerint fiatal „műsorvezetők", az adott rádió munkatársai is többnyire rendkívül felkészületlenek. Nincs - életkoruk miatt sem lehet - valódi tapasztalatuk a felvetett vagy adott témával kapcsolatban, olykor még igazi mondandójuk sincs.

1 Ennél nagyobb baj: nem áll mellettük olyan szakértő sem, aki segíthetne nekik, és valódi tanácsokat adhatna a betelefonáló és tájékozatlan, gyakran segítséget kérő hallgatóknak. Ennek hiányában - bár ez sem kevés! - a beszélgetés nem több a problémák meghallgatásánál - és mellébeszélésnél. Lényeglátó, összeszedett gondolkodásra nem nevel mintájával. Legfeljebb felszínes gondolkodásra. A közszolgálati adók interaktív műsorainak többségében a műsorvezető-szerkesztőn kívül olykor két szakértő is segítségére siet a betelefonáló hallgatóknak. 3. A kereskedelmi rádióknak és tévéknek nyelvi és etikai magatartása rendkívül fontos (lenne) az általános műveltség és a beszédkultúra fejlesztése szempontjából. Jó lenne, ha ezek a rádiók, tévék szolgálni és nem csak kiszolgálni akarnák hallgatóikat, azt a korosztályt, társadalmi réteget, rétegközönséget, amelyet adásaikkal megcéloztak. Hiszen még a kereskedelmi rádióknak és televízióknak is el kell(ene) látniuk bizonyos közszolgálati feladatokat (tájékoztatást és kulturális funkciót is) a szórakoztatás mellett. Mivel pedig „a rádiónak", minden rádiónak és minden tömegtájékoztató orgánumnak nagy a hitele és tekintélye, az átlagos műveltségű hallgatók e rádiók 1 Pl. az egyik kereskedelmi rádiónak egyik egyébként igényes, jó beszédkészségű és kommunikatív képességű fiatal, nőtlen, gyermektelen, szülőszobát nem látott munkatársa beszélgetett a hallgatókkal a párválasztásról és az apás szülésről. 60