Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

és tévécsatornák nyelvi-etikai magatartását tekintik, vagy legalábbis fogadják el (beszéd)mintának. De még ha nem fogadják is el - a rádiók iránt kétségtelenül meglévő tekintélyt legyőzve - a kereskedelmi csatornákból állandóan hallott beszéd mondandójával, tematikájával együtt (gondoljunk csak a reklámhatásra) észrevétlenül belesulykolódik nyelvi tudatukba. Hiszen a zeneszámok, zenei blokkok között megszólaló beszéd tartalmával, hangzásformájával akkor is hat, ha nem figyelünk rájuk. (A gyerekek mennyire tudják a reklámszövegeket!) 4. Sajnos az utcákon, némely rádióadásban, tévécsatornán hallható igénytelen beszédet alig-alig tudja ellensúlyozni az iskolai anyanyelvi oktatás és a Péchy Blanka alapította Kazninczy-díj meg a belőle kinövő mozgalmak, pedig ez utóbbiak többsége éppen az iskolai anyanyelvoktatás erősítését célozza. Bizony az általános iskolákban az alsóbb osztályokban az olvasás, felolvasás tanításakor -nagyobb figyelmet lehetne - kellene - fordítani a szűkebb és tágabb értelemben vett kiejtésre (az előbbiben a pl. a tájnyelvi ejtés értékeinek megóvására és a beszédhibák javítására), a felsőbb osztályokban, középiskolákban ezen kívül az értő/értető szövegmondás, a helyhez, alkalomhoz, beszédpartnerekhez illő kommunikáció tudatosítására - de nemcsak a magyarórákon a feleléskor, a szemléltető bemutatáskor, a versmondáskor. Mindezeken felül a gondolkodás, a szövegalkotás és az etika összefüggésének tudatosítására, s ezek együttes fejlesztésére. Bizony igaza van Illyés Gyulának, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy „a jó magyar beszéd és írás tanítását a helyes gondolkodás tanításával kell kezdeni" és „Az írás és beszéd módja mindenkit leleplez".

2 5. Miért volt szükség a „beszédfejlődésnek" ilyen áttekintésére? Azért, mert a „kezdő" rádiós, tévés is ezt a beszédfejlődési utat tette és teszi meg. Az ezekben a „körökben" kapott minták alapján alakítja ki a maga „beszédnormáját", mind a „beszédeid", mind a „beszédesztétika" terén. Az „innen hozott anyagból" gazdálkodik a mikrofon és a kamera előtt is. Érdemes megnézni, elegendő-e az a nyelvi képrés, elegendő-e az az ismeretanyag, mellyel a kezdő rádiós nekiindul pályájának. Fel vannak-e készülve a pálya sokirányú feladatára. A nyilvánosság előtti megszólaláshoz nem elegendők a „magánéleti normák". A nyilvános megszólalás, a nyilvános szereplés más „normák" figyelembevételét követeli meg. (Vagy legalábbis kellene, hogy megkövetelje.) Már csak azért is, mert a nyilvános és a nyilvánosságnak szóló beszéd más kommunikációs szituációkban zajlik le, mint a magánszféráé, akár közvetlen 2 Magyar beszéd - elemistáknak. A kiemelések tőlem. W. I. 61