Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Balázs Géza: Sajtónyelv - médianyelv - médianorma

(4) (másodlagos szóbeliség, írott szöveg felolvasása) Főleg az elővárosi forgalomban vannak fennakadások a vasúti közlekedésben, ez annyit jelent, hogy a székesfehérvári, pusztaszabolcsi, a komáromi, a váci, valamint a hatvani vonalakon vannak váltóállítási nehézségek. Emiatt a Budapestről induló és érkező személyszállító vonatok 10-15 percet késnek. Ez természetesen kihat a távolsági vonatokra is. A MA V Rt. szakemberei nagy erőkkel tisztítják a váltókat, azokon a helyeken, ahol a váltókon fűtés van, ott a legnagyobb teljesítményre kapcsoltak. (A Mávinform munkatársának előre elkészített szövege, 2004. 01. 28.) (másodlagos írásbeliség) (5) 6 éves, kerékpározó kisfiút gázolt egy kocsi Dorogon, életveszélyes állapotban van. Figyelmetlenül kanyarodott ki az útra, ez okozhatta a bajt. (Westel sms-hírszol gáltatás, 2003. április 29.) (6) 2 millió Ft-tal támogatja a Rádió C-t a Józsefvárosi önkormányzat. 6 milliót már kaptak a Meh-töl, 4 milliót pedig a munkaügyi tárca igért. (2003. április 25.) (7) Egy kecskeméti autószalon tulajdonosa állítólag 40 milliót csalt ki saját számlájára biztosítóktól. Több drága autót szándékosan törtek össze. (2003. március 8.) 4. Napjainkban az új nyelvi létmódok (másodlagos szóbeliség, másodlagos írásbeliség) létrejötte, kialakulása mellett ezek keveredése, folyamatos alakulása is a média nyelvhasználatának fő jellemzője. Gondoljunk csak arra, hogy az eleinte szinte kizárólag „felolvasó" rádió miként lett „csevegő" rádió. A másodlagos szóbeliség helyét sok műsortípusban elfoglalja a kötetlenebb élőbeszéd. Mindamellett bizonyos műfajokban (hírközlés) aligha szorul ki a másodlagos szóbeliség. A másodlagos írásbeliség előbb a mobiltelefonok üzenetküldő szolgáltatását (sms) és az e-mail-levelezést hódította meg, majd pedig betört a televízió képújságjára, most más sok élő adás képernyőjére („a nézők sms-ei"), a mobiltelefonokra (előfizethető mobil smshírszolgáltatás, lásd 5-7. példáinkat), valamint a különböző, nyilvánosságbővítő fórumok nyelvhasználatára is jellemző, sőt egyes stílusjegyei a bulvársajtót is egyre inkább áthatják. További érdekes szempont a sajtó- és a médianyelvben az egyes médiumok közötti kommunikációs/nyelvi átrétegződés. Többnyire a hagyományos sajtóban kialakult műfajokból lettek az újabb médiumok műfajai (pl. újsághírből rádiós, később televíziós, még később sms-hír). írott szövegből lesz hangos (felolvasás), illetve képes (film), akusztikus formák befolyásolják a nyelvhasználatot (zene, szignál) stb. Ide sorolhatjuk a multimediális (több jelrendszert használó) szövegek összeadódó hatását is. Megértésre, illusztrálásra, ám manipulációra is szolgálhatnak egyes fajták. Pl. egy rendőrségi 47