Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Schleicher Nóra: Kommunikációs stratégiák a munkahelyi alkalmaz-kodásban Másképp beszélnek-e a nők és a férfiak?

formák stb.), míg az operációs igazgató nyelvhasználata inkább státuszorientált (gyakoriak a direkt utasítások, a kizárólag információátadásra törekvő beszédaktusok, az egyértelmű, tömör, világos fogalmazásra való törekvés, a viccmondás). Ezek a megfigyelések igazolni látszanak a radikális feministák által is megfogalmazott különbségeket, melyek a férfi és női nyelvhasználat, illetve a férfi és női értékrend között fennállnak, ugyanakkor az elismert felső vezetői pozíció a női nyelvhasználati sajátosságok sikerességére is utalhat. Érdekesebb, összetettebb kép rajzolódik ki azonban akkor, amikor a vizsgálódást a többi munkavállaló nyelvhasználatára is kiterjesztjük. Mind a marketingigazgatóságon, mind az operációs igazgatóságon vannak, igaz kisebbségben, olyan nők, akiknek a nyelvhasználatára inkább az általában 'férfiasként' leírt vonások jellemzők. Ami talán még érdekesebb, van olyan férfi is, akire inkább a 'nőiesnek' leírt nyelvhasználat a jellemző. Végül vannak olyanok, akik nyelvhasználatukban keverik a 'férfias' és 'nőies' jegyeket, van például olyan nő, aki miközben sokat és erőteljesen káromkodik, utasításait mindig kérés vagy kérdés formájába csomagolva, indirekt, udvarias módon fogalmazza meg. Ezek a megállapítások a radikális feminizmussal szemben inkább a posztmodern feminizmus nyelvhasználatra vonatkozó elméletét látszanak alátámasztani. Úgy tűnik, nem beszélhetünk általában a férfiak, illetve a nők nyelvéről, melyet valamiféle biológiai determinizmus vagy nemfiiggŐ, de a nemen belli! egységes szocializációs gyakorlat alakítana ki. A 'nőies' és 'férfias' nyelvhasználati vonások keverése igazolni látszik azt a feltételezést, hogy az egyének bizonyos szabadsággal válogathatnak a rendelkezésükre álló nyelvi variációk között, melyek segítségével a szituációtól, céljaiktól stb. függően alakíthatják saját identitásukat, így nemi (

gendered) identitásukat is. 4.2. A szociometriai felmérés További érdekes összefüggésekre deríthet fényt a szociometriai felmérés néhány eredménye, mely, úgy tűnik, Lakoff klasszikus cikkéhez visz vissza minket. A szociometriai felvétel adatainak elemzése azt mutatja, hogy azok a nők, akikre 'férfias' nyelvhasználat volt jellemző, nem örvendnek nagy népszerűségnek társaik körében. Ezeket a nőket ugyanakkor a többiek sikeresnek, potenciálisan nagy karriert befutóknak látják (A szociometria a szimpátiára és sikerességre vonatkozóan is tartalmazott kérdéseket.) Ezt alátámasztották az interjúk és a megfigyelés is. Ez azt jelzi, hogy "ha a nők átveszik a férfiakra jellemző nyelvhasználati szokásokat, azt a társaik ugyan sikeres, de ellenszenves stratégiának ítélik. 37