Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Viszlay Anita: A belső PR szerepe a szervezeti arculatformálásban

Viszlay Anita A belső PR szerepe a szervezeti arculatformálásban A szervezet megfelelő pozíciójának megszerzése, megtartása, a piacon való érvényesülés alapvető feltétele a jó hírnév. A hírnév ápolása körültekintő, integrált kommunikációs munkát igényel, így teremthető meg az egységes arculat. A tökéletes arculat azonban nem mindig esik egybe a tökéletes image-dzsel, és ez nem minden esetben fedi a szervezeti ideált. Hogyan lehet minél közelebb hozni a 3 I-t (image, identity, ideality), hogyan lehet kialakítani a megfelelő eszményképet, és ehhez miként lehet hozzárendelni a leghatékonyabb PR-munkát, ami a szervezet számára a kívánt image-t eredményezi? A válaszhoz legegyszerűbb, ha megvizsgáljuk a három alaptényezőt, és körbejárjuk az egymáshoz való viszonyukat. Ahogy létezik ideális piaci állapot, úgy létezik ideális image állapot is, ami szerint az eszménykép megegyezik az identitással, az arculattal és az image-val. De ahogy felmerülnek a piaci kudarcok, ami a kezelésére a közpolitika szolgál, úgy felmerülnek az arculati kudarcok is, amit elsődlegesen hatékony public relations munkával orvosolhatunk. A három I, azaz az ideality, az identity és az image egyenlősége tehát a valóságban ritkán jön létre, de mint irányt és tendenciát mégis érdemes értékelni. Az eszményképet úgy jellemezhetjük, mint a célnak kitűzött identitás megvalósítását, vagy mint a vállalat célkitűzéseinek jövőre történő kivetítését. Tartalmát tekintve olyan image-t értünk rajta, amilyennek szeretnénk, hogy mások lássanak bennünket. Munkánk célja tehát, hogy az általunk kívánt pozitív tartalmak domináljanak, azaz rólunk, a termékről, a cégről, a szervezetről közönségünk, környezetünk jót, vonzót, kellemeset gondoljon. A kívánt image tehát a jövőt, a változás irányát és célját jelenti. Amtkor a jövőbeni tervek, PR-kampányok készülnek, elsődleges feladat tehát, hogy a kialakított eszménykép reális legyen, hiszen már itt megtörhet az egyensúly, és lehetetlen felépíteni az elérni kívánt image-t. Ahhoz, hogy a megfelelő eszményképet fölvázolhassuk, szükséges a több paraméteres image-vizsgálat, amire a mai szervezetek, bár felismerték a kommunikáció szervezésének fontosságát, nem fordítanak kellő energiát. Ma már a kis cégek is igyekeznek tervezett kommunikációt folytatni, PRkampányokra áldozni, azonban a public relations tevékenység hatékonyság256'