Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Herendy Csilla: A települési önkormányzatok kommunikációs (Public Relations) tevékenységéről

„célba találjanak", illetve hogy a lehető legegyszerűbben jussanak eí a választókhoz. Segít megfogalmazni az ígéreteket, de mit sem ér, ha a választások után minden kapcsolat megszakad az állampolgárok és a hatalom között. Nem véletlen az, hogy sokszor éreznek ellentmondást az állampolgárok a között, amit a politikusok hirdetnek, és amit tesznek. Gyakran a politikusok esnek abba a hibába, hogy tevékenységüket nem rendelik alá feltétlenül az ország vagy a település és a közösség érdekeinek, de az is előfordulhat, hogy egyszerűen megfeledkeznek arról, hogy tevékenységüket, sikereiket a lakosság felé kommunikálják. Könnyebb helyzetben van az a képviselő, polgármester vagy önkormányzat, aki számára természetes, hogy a helyi lakossággal és a civilekkel kommunikáljon, mert megelőzheti és könnyebben kezelheti a felmerülő feszültségeket. A kormányzati szervek, a profitorientált és a nonprofit szervezetek kommunikációs tevékenysége között sem elvileg, sem pedig gyakorlatilag nincs különbség. Ha mégis feltesszük a kérdést, hogy mi a különbség a különböző szektorok PR-tevékenysége között, akkor - Barát Tamás (1997) megfogalmazásával élve - a válasz az, hogy csupán a módszerekben, az eszközök felhasználásában, illetve az azokra tett „hangsúlyokban" találunk különbséget. A PR mindennapi gyakorlatában is alig van különbség. Az önkormányzati kommunikáció Magyarországon A helyi ügyek minden állampolgárt közvetlenül érintenek! Világszerte növekszik a helyi ügyek iránti érdeklődés, hiszen a demokrácia azon alapelvét, miszerint az állampolgár az őt érintő ügyekben közvetlenül érdekelt, önkormányzati szinten a legegyszerűbb és a leghálásabb feladat megvalósítani. A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásának következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. (A szubszidiaritás elvét a maastrichti szerződés Európai Közösségre vonatkozó szerződésének 3.b cikke vezette be.) Magyarországon széles skálán mozog a helyi önkormányzatok kommunikációjának szervezettsége és a helyi társadalom igénye arra, hogy a helyi közügyekben részt vegyen. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a megválasztott tisztviselők jellemzően nem veszik figyelembe a választói igényeket, a képviselők kommunikációja a lakossággal minimális (ők is voltak lakosok, tudják, mire van szükség, gondolják).'

1 A helyi demokrácia, a közellenzék pedig rendszeresen figyelemmel kísérte a közvélemény alakulását, az. akcióik sikerességét. így az önkormányzati PR egyéb területei, mint például az arculat, az önkormányzati kommunikációs filozófia vagy a belső információáramlás gyakorlata sem 248'