Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Herendy Csilla: A települési önkormányzatok kommunikációs (Public Relations) tevékenységéről

ügyekben való részvétel igénye még nem kiforrott sem a lakosság, sem pedig a megválasztott tisztviselők részéről. A kommunikáció leggyakrabban kizárólagosan a helyi lapokon keresztül valósul meg. A hatékony „önkormányzáshoz" intenzív kommunikációra van szükség az önkormányzat és a lakosság (civil szervezetek) között. A jobbik eset az, amikor a képviselők egyszerűen megfeledkeznek arról, hogy tevékenységüket, sikereiket a lakosság felé kommunikálják; kevésbé szerencsés esetben a kommunikáció fontosságát tudatosan leértékelik

4 A helyi önkormányzat nem engedheti meg magának, hogy ne kommunikáljon a lakossággal. A civilek és a helyi lakosság bevonásának kétféle módja lehetséges. Az egyik esetben az önkormányzat figyelembe veszi a helyi erők véleményét. Ebben az esetben az önkormányzati munka része az, hogy feldolgozzák a lakosság és a civil szerveződések javaslatait. Lényege az együtt dolgozás attitűdje. A másik lehetséges esetben is kommunikál az önkormányzat, de ez kizárólag a meghozott döntésekről szóló tájékoztatásra korlátozódik. Fóruma a helyi újság, hirdetmények, (egyelőre csak ritkán) az önkormányzati honlap. A helyi önkormányzati kommunikáció a helyi szervezetekkel és a lakossággal való közvetlen kommunikáción keresztül valósul meg. Feladata a kétirányú (oda-vissza) kommunikáció technikáinak meghatározása, alkalmazása és válaszkeresés a település, régió lakosai által felvetett kérdésekre. Az önkormányzati kommunikációs tevékenység (PR) feladata sokféleképpen fogalmazható meg. Segíti a megismerést és a megértést az önkormányzat és a helyi lakosok között, megelőzi és korrigálja a szóbeszéd útján terjedő téves információkat, akciókkal, eseményekkel, kiállításokkal emelik az önkormányzat elfogadottságát, hitelét. Összefoglalva: mindazt teszi a PR, ami a helyi önkormányzat és a lakosság közötti kommunikációt javítja. kiforrott, és nem egységes. A kommunikáció szigorúan hierarchikus, formális, ezért meglehetősen nehézkes. Túl nagy a különbség a tudás alapon szerveződött vállalatok belső kommunikációja és az állami szervek hivatali útja között. Ebből két probléma is adódik: egyrészt a nehézkességet megérzik az állampolgárok, ezzel csökkenhet az államigazgatás munkájába vetett bizalom, másrészt nehézséget okozhat az önkormányzatoknak a kreatív, innovatív - és ezért a magánszféra irányába áramló - munkaerő megtartása. ' Előfordul, hogy az önkormányzat és az állampolgárok közösen ismerik fel a kommunikáció szükségszerűségét, de megtörténhet az is, hogy a korábbi passzivitás után egy-egy ügyetlenebbül kommunikált ügy esetében a felháborodás hívja fel rá a figyelmet. (Az első esetben a PR feladata a tájékoztatás, az utóbbiban pedig a kríziskommunikáció.) 249'