Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Forgács Attila, Barlai Róbert, Fodor László, Kulikné Láng Zsuzsanna, Jachimovitsné Kapitány Magda: Kommunikációs tréning tapasztalatai a Külkereskedelmi Főiskolán

A tréningek értékelésének átlaga, a O-tól 5-ig terjedő Likert-skálán 4,04 lett. A hallgatók 36%-a (n=125) a maximális, 5-ös értékkel nagyon hasznos­nak ítélte a tréninget. A hallgatók 37%-a (n=127) 4-es, 18%-a (n=64) 3-as, a 3%-a (n=10) 2-es, 2%-a (n=8) l-es, 0,3%-a (n=l) nullás értékelést adott a tréningre. A megkérdezettek 4%-a (n=15) nem adott választ a kérdésre. 2. A tréningek erőssége a hallgatók értékelése szerint A résztvevők 12 tartalmi kategóriát említettek meg. A kategóriákat az említések gyakoriságának sorrendjében közöljük. Mások megismerése. Ebbe a tartalmi körbe az ismerkedésre, a barátok szerzésére és az emberismeretre vonatkozó utalások kerültek. A tréningmód­szer legfontosabb hatótényezőjeként a hallgatók egyharmada említette meg a kategória valamelyik elemét. A hatótényező fontossága abból eredhet, hogy a tréningek a gólyatábor után, a szorgalmi időszak elején kerültek megrende­zésre. A hallgatók egyik legjelentősebb pszichikus feladata ilyenkor a szoci­ális integráció az új környezetben. A tréningmódszer a többi oktatási formá­nál alkalmasabbnak tűnik a szociális beágyazó funkció betöltésére, a hallga­tók véleménye szerint. Csapatépítés. Ebbe a tartalmi körbe az olyan proszociális utalások kerül­tek, mint a kapcsolatteremtés, csapatmunka, a bizalom és az együttműködés. A három nap alatt a részt vevő hallgatók olyan intenzív közös élményeket éltek át, ami növelte a csapatszellemet. A tréningmódszer ezen fontos ható­tényezőjét a hallgatók egyharmada említette meg. A hatótényező fontossága az elsőéves hallgatói csoportok státuszából érthető meg. Önismeret-fejlesztés. A tréningmódszer harmadik legfontosabb hatóté­nyezőjeként a hallgatók egynegyede említette meg az önismeret fejlesztését. A hatótényező fontossága abból eredhet, hogy a résztvevők döntő része a serdülőkor végén, az ifjúkor elején jár, amely életkor egyik legfontosabb feladata az identitás megtalálása. A folyamatot segíti az önismeret bővítése. Feszültségoldás. Ebbe a tartalmi körbe olyan utalások kerültek, mint a gátlások oldódása és az oldottabb hangulat. A tréningmódszer ezen fontos hatótényezőjét a hallgatók 15%-a említette meg. A hallgatók - az olykor látványos kompenzálási törekvések ellenére - minden bizonnyal sok feszült­séggel teszik meg első lépéseiket a főiskolán, illetve a felnőtt életben. A hallgatók jelentős része úgy érezte, hogy a tréning segített a gátlások és a szorongások egy részének oldásában. A problémamegoldó készség fejlődése. Ebbe a tartalmi körbe olyan utalá­sok kerültek, amelyek a gyakorlatok problémamegoldást fejlesztő jellegét emelték ki. A hallgatók 15%-a említette meg a kategóriát. 219'

Next

/
Thumbnails
Contents