Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Horányi Özséb: Jegyzetek a felsőfokú újságíróképzés két hagyományáról

iskola mellé olyan körülményeket telepíteni, amelyeken keresztül megvalósíthatók az újságírásra képzés igényei (követelményei). Talán a Budapesti Kommunikációs Főiskola és az Info Rádió kapcsolata érzékelteti, hogy ha kivételesen is, de ez is megvalósítható. Talán hasonló helyzetet sikerült teremteni a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán is. Viszont az is látnivaló, hogy ezek a megoldások sem az iskolarendszerű oktatásba viszik be az újságírást, hanem csak a környékére. Innét nézve az is érthető, hogy miért nevezik időnkét az újságíróit „másoddiplomás" pályának: gyakorlati, újságírói tapasztalatok előterében lehet magát az újságírói gyakorlatot is hatékonyan fejleszteni. A kommunikátorképzés gyakorlatiassága társadalomelemzési gyakorlatokat jelent: terepmunkát, azt az analízist (és az analízisre való felkészültséget), amely a valódi tényfeltárás módszertani megalapozása volna. Ma már nagyon világosan látszik, hogy a társadalomtudományok empirikus vizsgálati módszerei nem az adott társadalomtudományok megnevezései mentén különböznek egymástól. Ugyanazt a módszert .{és kiértékelési metodikát) egyaránt használja a szociálpszichológus és a szociológus vagy a kultúrakutató és a kommunikációkutató. És ugyanezek a módszerek módszerei az oknyomozó újságírásnak is. Csakhogy maguk a módszerek ritkán mechanikusan végrehajtható receptek, általában a társadalmi folyamatok megértésében járatos szakemberek tervező és értő kivitelező tevékenységét igénylik. Amennyiben a kommunikátorképzésen belül jelenik meg az újságíróképzés szakirányként, akkor ennek a szakiránynak a gyakorlati képzésében az újságíróképzés gyakorlatigénye is meg kell, hogy jelenjen. Ennek összes következményével együtt. 3. A magyar felsőoktatás által eddig meg nem válaszolt kihívásokról az újságíróképzéstől a kommunikátorképzésig terjedő sajátos területen 3.1. Igényli-e a diplomát a mai magyar társadalom? Minden kétséget kizáróan ma Magyarországon mind az újságíró diplomára, mind pedig a kommunikátor diplomára van igény, vagyis hosszabb ideje folyamatosan túljelentkezés regisztrálható a képző intézményekben a kommunikátor szakon és ez fokozottabban érvényes azokban az intézményekben, amelyek újságíró szakirányt (vagy ennek valamilyen más elnevezés alatt futó változatát, például az intézményi kommunikációt) is hirdetnek. És nincs különbség az államilag finanszírozott hallgatói helyek és az önköltséges helyek között. Ezért a tartósan alulfinanszírozott állami fenntartású intézmények és a nem állami fenntartású intézmények egyaránt az önköltséges helyek számának növelésével reagálnak a (piaci) lehetőségekre. Manapság már elmondható, hogy a néhány éve nagy presztízsnek örvendő kommunikátorképzés elindult a presztízsvesztés útján. Megfigyelhető, hogy mindig vannak 164