Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hol Ióné Kacsó Erzsébet-Demeter András: A rendszerváltozás néhány problémája a magyar agrárgazdaságban

Létezhettek ugyanis spontán piaci kapcsolatok, mint laza kötődések, amelyekhez képest a szerződéssel is alátámasztott formák már nagyobb biztonságot jelentettek. További fokozatnak voltak tekinthetők az erőteljesebb összefonódást eredményező kooperációs kapcsolatok. Az integrációs kötődések erőssége azonban a felsorolt együttműködési formák gyakoriságán, időtartamán, gazdálkodási színvonalának milyenségén múlik, hiszen ezek együttes érvényesülése képes a gazdálkodásban is minőséget eredményezni.* Az ábrán feltüntetett laza, vagy esetleges kapcsolatok nem feltétlenül vagy egyáltalán nem jelentenek integrációt. (Nehéz minősíteni ugyanis az olyan kapcsolatot, amelyben például egy termelőszövetkezet a háztájiban előállított sertésállomány értékesítési láncolatának csupán egy pontján lépett be , mint közvetítő — eszközei révén, tagjainak bizonyos szolgáltatásokat nyújtva, illetve a nagyüzemi felár megszerzése érdekében stb. —, de a termelési és értékesítési vertikum kiépítését egy más integrátor nagyszervezet — pl. egy húsipari vállalat -- végezte.) A kisszervezeteknek nagyokhoz való közvetlen kötődése az integrációnak csak elemi része. A tevékenységek szélesedésével párhuzamosan az integrációs láncolatok bővültek, közvetett kapcsolatok is kialakultak. Ilyennek volt tekinthető, ha meghatározott funkciók ellátására szakosodott valamely — általában kutató-fejlesztő bázissal is rendelkező — nagyszervezet, s az adott tevékenységi területen az integrációs folyamat "vezéregyéniségévé" vált. A tevékenységben érdekelt résztvevők így lehettek nagyszervezetek, s a hozzá közvetlenül kötődő kisszervezetek. A kapcsolódó nagyszervezet szerepe kettős; a saját kistermelői szervezetei vonatkozásában maga is integrátor volt, így azok általában rajta keresztül közvetetten épültek az integrációs folyamatba. Ábránkban nem törekedhettünk az integrációs kapcsolatok sokféleségének bemutatására, csupán a jellegzetes, s főleg vertikális kötődések illusztrálá• Az együttműködési folyamatok új minőségbe való átalakulásának érzékeltetéséhez analógiaként egy közismert -- nemzetközi integrációból veit - példa kívánkozik ide. Airol van szó, ahogy az EK keretein belül az Európai Monetáris Unió (EMU) létrejön. Kezdetben lehetővé váll az EGK-hoz tartozó tagáiiamok között - a korábban konvertibilissé váll — valuták szabad áramlása (Közös Piac). A- 70-es években megvalósult a valuták közös lebegtetése (Valutakígyó) Fokozatosan megteremtődtek a közös elszámolási eszköz az ECU felhasználási vonalai. Az 1993-tól kialakítandó "Egységes Európai Piac" lehetőséget teremt a valutaunió több lépcsős bevezetésére. A pénzügyi és gazdaságpolitikák közelítése után a második fejlődési szakaszban lehetővé válik az egységes pénzügyi koordináció (Európai Monetáris Intézet ~ EMI), ... egy átmeneti időszak után "megformálódik" az ECU mint kosárvaluta, s végül a fogyasztói árindexek, kamatlábak, árfolyamok, s a költségvetési egyensúlyi követelmények összhangba kerülésével jöhet léire a tagországok együttműködésének egy olyan dimenziója, amely nemcsak lehetővé teszi, hanem szinte kikényszeríti az új minőség, vagyis az egységes valuta bevezetését. 44