Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hol Ióné Kacsó Erzsébet-Demeter András: A rendszerváltozás néhány problémája a magyar agrárgazdaságban

sát vállalhattuk föl. Nem szemléltettük az esetlegesen előforduló horizontális kapcsolatokat sem. Úgy véljük azonban, hogy a- felvázolt kapcsolatok jelentős része integrációs jellegűnek tekinthető. Az agrárszférában tehát, annak ellenére indult el egy integrálódási folyamat, hogy a mezőgazdaság és a nemzetgazdaság más ágazatai között nem alakultak ki megfelelően a munkamegosztáson alapuló együttműködési formák, a gazdaságban még nem jöttek létre az integrálódást "természetszerűen" segítő piaci feltételek és az állami irányítás sem a fejlődési folyamatokat gátló "mesterséges akadályok" lebontását tartotta elsődleges feladatának. A "törékeny" integráció Az előzőekben érzékeltettük, hogy a magyar mezőgazdaságban létrejött az integrációs kapcsolatok egyfajta, sajátos rendszere. A továbbiakban arra szeretnénk rámutatni, hogy az eddig kiépült rendszernek számos sebezhető pontja volt. Hiányosságok mutatkoztak felépítettségében, ugyanakkor az integrálódást generáló érdekeltségi motívumok is ellentmondásosan jelentek meg. A magyar gazdaságban kialakultak olyan feltételek, amelyek az integrálódás folyamatát megfelelően motiválták. Indokolhatják ugyanis az integrálódást olyan szükségszerű tényezők, mint például adott nagyhozamú — általában homogén - termékek létrehozásához szükséges terület-, illetve üzemnagyság; kutatóbázisok fenntartásához szükséges jövedelemkoncentráció; infrastrukturális és információs háttér stb. Ilyen megfontolásból kapcsolódtak össze termelési rendszerekké az érdekelt nagyszervezetek. Ezeken a vonalakon az integrációs kapcsolatok természetesek és szükségesek a jövőben is, hiszen az évtizedek során kiépült kapacitások felszámolása makrogazdasági szempontból sem lenne ésszerű. Nem kétséges, hogy e rendszer alapvető hiányossága a zártságában keresendő, minek következtében a kistermelői szervezetek bekapcsolódása csak nagyszervezeteken keresztül és áttételesen valósulhatott meg, vagy méretük és szórtságuk miatt még úgy sem. A rendszerváltás tulajdonosi viszonyokban bekövetkező változásai valószínűsítik a jelenlegi nagyszervezeti formák átalakulását Az ily módon létrejött gazdálkodási formák integrálódási törekvései -- a korábban említett tevékenységi területeken - véleményünk szerint a jövőben is indokoltnak tűnnek. Természetesen e mögött a kistermelői szervezetek egészen új érdekeltségi kötődései húzódhatnak majd meg. Az integrálódás másik dimenziója a nagyszervezetek és kisszervezetek közötti kapcsolatrendszer. Mint ahogy azt korábban bemutattuk, e kapcsolatokhoz fűződő érdekeltség mind a nagy-, mind a kisszervezetek oldaláról fellelhető volt. 45