Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hol Ióné Kacsó Erzsébet-Demeter András: A rendszerváltozás néhány problémája a magyar agrárgazdaságban

alakullak ki a gazdaságilag kisebb-nagyobb mértékben elkülönült szervezetek között. Számos negatívuma ellenére az adott körülmények között működőképes agrárrendszer alakult ki. A 80-as évekre kiépült a tulajdonosi szempontból elkülönült nagyszervezetek, valamint a nagy- és a tulajdont illetően az ezekhez kapcsolódó kisszervezetek integrált rendszere. Ezt az integrálódási folyamatot a gazdaságossági, illetve a nagyobb jövedelemtermelési, ~ szerzési szempontok vezérelték, de vitathatatlanul szerepet játszottak benne gazdasági és jogi kényszerek. Ez a tökéletesnek ugyan semmiképp sem nevezhető integrált agrárrendszer mindenesetre életképes (bár nem fejlődőképes!) maradt még akkor is, amikor a gazdaság egyéb szférái már működésképtelenné váltak. Ahhoz, hogy nemzetgazdasági teljesítményünk "mélyrepülését" megállítsuk, a gazdálkodási rendszerünk gyökeres megváltoztatására van szükség. "A gazdálkodási rendszer átalakítása szempontjából különös jelentősége van a tulajdonosi szerkezetnek, a műszaki technikai bázisnak és a termelési kultúrának. Ezek úgy alkotnak rendszert, hogy viszonylagos önállóságuk mellett egymás működését is meghatározzák."

1 A mezőgazdaság tulajdonosi szerkezetének megváltozása, a valódi tulajdonosok megkeresése, a tulajdon "nevesítése" most már jogilag szabályozottan folyamatban van. Megszűntek-e illetve megszüntethetők-e a kisebb gazdálkodó egységeket valamilyen módon integráló szövetkezetek, nagyobb szervezetek? Van-e létjogosultsága az integrációnak a jövő agrárszférájában? Ezekre a kérdésekre igyekszünk a következőkben választ adni. Érveinkhez a múltban bekövetkezett tendenciákból levonható következtetések adják az alapot. Az integráció múltbeli folyamatainak megértéséhez röviden bemutatjuk a korábbi kistermelői formák gazdagságát, azok eltérő értelmezését, valamint azt, hogy mi motiválta a nagyszervezetekhez kötődő kistermelői formák létrejöttét a gazdasági szereplők szemszögéből? Mitől függött a nagy- és kisszervezetek közötti kapcsolatok szorossága? Milyen jellegű kapcsolatok tekinthetők a mi megítélésünk szerint integrációnak? Ezt követően bemutatjuk sematikusan a korábbi agrárrendszer fő integrációs kapcsolódásait. Kistermelés — családi gazdaság A kistermelés több változata jött létre a "szocialista mezőgazdasági nagyüzem fejlődésével" párhuzamosan. Hosszú időn keresztül a legfontosabbnak tartott formaként a háztáji gazdaság szerepelt, míg a 70-es évek óta egyre inkább jellemző a mezőgazdasági kistermelés formagazdagsága. A kistermelés formáit különbözőképp tárták fel a szakirodalmak attól függően, hogy mit emeltek ki rendező elvként. Tekintsük át röviden — a teljesség igénye nélkül -- az akkoriban elfoga38