Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Fekete Ferenc: A kooperáció és a privatizáció néhány gazdaság-elméleti összefüggéséről

a helyi munkapiac érvényesülő erőit. Minden létformájára erős, gyakran meghatározó hatást gyakorol a tőkeképződés és a tőkepiac. A piac-orientációjú szövetkezeti vállalat a gazdasági versenyben sajátos optimalizálási célokat követ, amelyeknek gazdasági lényege a bevételek, a nyereségek maximalizálása (az erőforrás-korlátokhoz igazodva) és a költségek legkisebbre leszorítása (a piacon értékesíthető termékmennyiségek ismeretében), valamint foglalkoztatási és szociális, kulturális igények érvényesítése. Napjaink hazai gyakorlatában nagyon fontos lehet a jellemzően járadék- és kamatszerzésre irányuló tulajdonosi érdekeltség és a nyereségre törekvő vállalkozói (menedzseri) motiváció helyes felfogása, egyengetve a lehetőségek és szükségletek szerint hol szakszerű elkülönülésüket, hol - a kormányzati törekvésekkel is számot vető — racionális összekapcsolódásukat. A kollektivizáció-kooperáció ellentétpárjának mintájára mondhatjuk azt, hogy miközben a termelési szövetkezetek szinte minden régióban teret vesztettek, illetve Közép-Kelet-Európában válsága kerültek, addig az értékesítő és beszerző, valamint megtakarításokkal és hitelezéssel kapcsolódó szövetkezetek világszerte terjedtek, számuk és gazdasági hatókörük nagyobb lett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a növénytermelés, méginkább az állattenyésztés igen sok termelő területén nem érvényesül az ún. méretökonómia (növekvő skálahozadék), az adott termelési felületen -frontáttörésszerű technológiai vagy más innováció nélkül — egymást követő ráfordítások növekvő hatékonysága, a nagyobb méretek fölénye. (A méret-előnyök viszont aligha vitathatók az ún. oszthatatlanságok, például az öntözőművek, a raktárak és a feldolgozó kapacitások, egyes homogén áruk, pl. szemestermények, broilerek tömegtermelését szolgáló nagyméretű épületek és gépek minőségi és üzemelési teljesítményei területén.) Ugyanakkor a beszerzésben és az értékesítésben szinte nem is vitathatók a nagyobb méretek (tételek) előnyei, valamint az, hogy kedvező a magángazdasági (termelői) érdekeknek és döntéseknek az összekapcsolása kooperatív (szövetkezeti) érdekekkel és döntésekkel. A nyugati országokban a hagyományos és a modern mikroökonómia irányzatai egyaránt hangsúlyozzák a nagybani beszerzés és értékesítés olyan gazdasági előnyeit, amelyek a nagykereskedelemben és a kiskereskedelmi hálózatokban elérhető bizonyos fokú monopolhelyzetből fakadnak. Ily módon a farmerek hozzájuthatnak a "közvetítők hasznának" egy részéhez. Az értékesítő szövetkezetek jövedelemtöbbletei határozottan utalnak a kétszintű szövetkezés létjogosultságára. E szinteket a jellemzően magángazdasági termelés, mint alapszint és a kooperatív formákat érvényesítő értékesítés, rendszerint a hozzá kapcsolódó: beszerző, tanácsadó és gazdaságszervező tevékenységek alkotják. Hasonlóképp kétszintű a szövetkezeti szervezet, amikor a különféle, elsősorban értékesítő szövetkezetek mintegy "maguk felett" érdekvédelmi, képvi26