Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Fekete Ferenc: A kooperáció és a privatizáció néhány gazdaság-elméleti összefüggéséről

képességétől függően -- földadót is kellett a termelőknek fizetniük. A gazdaság túlzottan centralizált állami "irányítása" és kiterjedt közvetlen szabályozása hosszú éveken át gyakorlatilag megszűntette a tulajdonhoz fűződő döntési lehetőségeket és jogokat a termelési tényezők összekapcsolásának mikéntjére, a befektetések területeinek megválasztására. A tulajdonosi pozíció hiánya legszembetűnőbben a kötelező termékbeadás és a vetésterületi előírások, a naturális tervmutatók, majd az árak, adók, kormányzati támogatások, hitelezési kamatlábak- előírásai láncolatában volt észlelhető. A gyakran ismétlődő bürokratikus állami beavatkozások nem kedveztek sem a kooperatív demokratikus döntés-mechanizmusok meghonosodásának, sem pedig az egyébként sem túlságosan erős piaci impulzusok érzékelésének és mérlegelő követésének. A felsorolt torzulások, problematikus, kritikus és káros vonások kiküszöböléséhez -- mostani tapasztalataink és elméleti tudásunk szerint -- egyetlen út a magántulajdonosi pozíció és a belőle adódó demokratikus döntés-mechanizmus lehet. így jelenik meg a privatizáció gazdasági és társadalmi szükségszerűségként a kooperatív szférán belül is, mégpedig a most meglévő szövetkezetek modernizálásának, igazi szövetkezeti formációvá alakításának talán egyetlen, vagy legalábbis legfőbb módszereként, eszközeként. A privatizáció elnevezést, a jogi értelmezéshez viszonyítva, ez az írás két vonatkozásban, mégpedig az új, kialakuló tulajdonosi pozíció szempontjából is, a régi, átalakítandó tulajdonformát illetően is tágabb felfogásban használja. Sárközy Tamás 1991. július 20-ával zárt könyve

4 szerint: "A privatizáció jogi értelemben az állami tulajdon megszűntetését jelenti nem állami tulajdonosok javára. A privatizáció tehát állami tulajdonú vagyontárgyak szándékolt, azaz vagy jogszabály, vagy szerződés útján történő magántulajdonba kerülésével jár, azaz a privatizáció tulajdoncsere." Most szintén privatizációnak, vagy legalábbis privatizációs irányzatnak (tendenciának) tekintjük azt, amikor szövetkezeti tulajdon (stock jellegű vagyon) kerül egyének vagy a korábbinál kisebb csoportok használatába még akkor is, ha ez a kisebb-nagyobb részben magán jellegű használat az átalakított vagy újonnan létesített bármifajta szövetkezéssel, s ily módon a vegyes tulajdont idéző érdekviszonyokkal és döntésmechanizmusokkal kapcsolódik egybe. A korszerűsödő szövetkezet — hasonlóan a többi vállalkozási szervezetekhez -- egyidejűleg a piacgazdaság viszonyai közé kerül, illetve csakis ily módon haladhat gyorsabban és magabiztosabban előre. Bevétele, sót tartósan egész léte előbb-utóbb a pénzben kifejezhető effektív kereslet szerkezetéhez és volumenéhez igazodik. Modernizálódó technológiai struktúrái egyre inkább az input-piacokhoz kötik. Munkaerőgazdálkodásában, foglalkoztatási politikájában és belső munkaviszonyaiban erőteljesen mérlegelnie kel! az országos és 25