Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Daubner Katalin: Az izraeli mezőgazdasági fejlődés néhány tanulsága

zása, amelynek során túlméretezett szolgáltatásokat, kevésbé takarékos beruházásokat valósítanak meg. Ennek ellenére egyre nehezebb a tagok életszínvonalának megőrzése. A moshavban vezetett számvitel nem tartalmazza a családi farmok gazdasági tevékenységének adatait, s ezért azok nem ellenőrizhetők. Ennek főleg a hitelfelvétel szempontjából van kulcsfontossága, ugyanis a tagoknak nyújtott hitelek - átlagosan - a moshavok mérlegében szereplő aktívák háromnegyedét teszik ki. A hitelek csaknem fele külső forrásból, a körzeti ellátó szövetkezetektől származik, míg másik része a moshavon belül szervezett hitelezés eredménye. A moshavban érdekkonfliktusok alakulhatnak ki az árképzés meghatározása miatt is. Ha pl. a közös szövetkezeti tevékenységek (pl. az értékesítés) költségeinek megosztását úgy végzik, hogy előbb egy adott összeggel terhelnek minden tagot,és ezután erre még rátesznek egy bizonyos összeget az értékesített termékegységre vetítve, akkor a termelési volumen függvényében eltérő érdekek alakulnak ki. A nagy volumenű termelést folytató tagok azt szeretnék, hogy a költségek lehető legnagyobb részét fix tényező formájában határozzák meg, a kistermelők viszont a termékegység alapján történő költségterhelést részesítik előnyben. Ha a többség az első variáció mellett dönt, akkor a kistermelők számára ez aránytalanul nagy költségviselést jelent. Példa lehet az érdekösszeütközésre egy olyan takarmányfeldolgozó üzem építése, amelyet a moshav üzemeltet azért, hogy a tagjainak szolgáltatást nyújtson. Ha e beruházást a közös alapból finanszírozzák, akkor a vállalkozás kockázatát az egész tagság osztja. Ha viszont csak az állattartó farmerek vesznek részt a beruházásban, akkor a többiek mentesülnek a kockázattól, de így elvész a kooperáció egyik előnye. A mezőgazdaság négy évtizede Az 1950-es évek élelmiszerhiánnyal és adagolással kezdődtek. A mezőgazdaság expanziója ~ főképpen az extenzív telepítési törekvések — és a termelési tényezők jobb hasznosítása akkor vált lehetővé, amikor a külföldi valuták korlátozása fokozatosan enyhült. Ettől kezdve a kibucok és a moshavok száma, valamint a művelt terület nagysága megduplázódott, az öntözött terület négyszeresére, a termékvolumen pedig tízszeresére nőtt. A cserearányok és az output reálárai az évtized elején javultak, de azután lefelé irányuló trend következett. A mezőgazdasági termelés néhány jellemző adatát a következő táblázat mutatja. 12