Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Daubner Katalin: Az izraeli mezőgazdasági fejlődés néhány tanulsága

1. táblázat A mezőgazdasági termelés néhány adata Év Öntözött terület Alkalmazottak B tőkeállomány NDP Cserearány Reál output-ár Év (1) (2) (3) (4) (5) (6) 1955 890 102 35 19 — — 1965 1510 114 69 51 119 99 1975 1800 80 95 95 100 102 1985 2327 89 112 177 90 85 1988 2156 80 109 172 95 66 Forrás: Statistical Abstract of Israel, 1989. Mértékegységek: (1)-ben ezer hektár, (2)-ben ezer fő (3)—(6)-ban index, 1976 = 100, (5)-ben input árindex/output árindex (6)-ban a fogyasztói árindexszel defláit output-ár. Megjegyzés: Izraelben a mezőgazdasági év október 1-től szeptember 30-ig tart. Az 1955-1985 közötti adatok a mezőgazdasági évre vonatkoznak, míg az 1988-as adatok naptári évre. Az 1960-as évek Izrael mezőgazdaságában a konszolidáció időszakát jelentették. A megnövekedett kínálat miatt csökkent a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. Az erre való politikai reagálás abban nyilvánul meg, hogy ösztönözték a szövetkezetekre épülő értékesítési mechanizmus kialakítását, a termelés csökkentését, a feleslegek megszüntetését, valamint a mezőgazdasági ártámogatást és az árstabilitás biztosítását. Az 1970-es évek mezőgazdasági fejlődését a termelés gyorsuló fejlesztése és az exportbővítés jellemezte. Utóbbi nemcsak a volumenre, hanem a termékválasztékra is kiterjedt. Az évtized vége felé lényegesen gyorsult a vidéki szektor növekedése. A kibucokban a beruházások nagy része a feldolgozó üzemekbe irányult. Ez a fellendülés egyben utat is nyitott a közeledő válsághoz. Az 1980-as évek kezdete hasonló volt az előző évtizedekéhez. A mezőgazdasági szektor azonban fokozatosan pénzügyi válságba süllyedt. Ennek oka alapvetően az volt, hogy a termelékenység növekedése elmaradt a beruházá13