Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2001. Sectio Mathematicae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 28)

OROSZ GYULÁNÉ & SASHALMINÉ KELEMEN ÉVA: Főiskolai hallgatók nézetei a matematikaoktatásról

118 Orosz Gyuláné &; Sashalminé Kelemen Éva — gazdálkodási (I. évfolyam, 28 fő), — matematika (I. évfolyam, 36 fő), — matematika (II. évfolyam, 30 fő), — matematika (III. évfolyam, 8 fő), — matematika (IV. évfolyam, 12 fő), (b) A vizsgálatok eszköze Mint a korábbi vizsgálatainkban, most is B. Zimmermann, a német matematikaoktatás egyik kutatója által összeállított kérdőívet használtuk, amelyet egy német—finn közös vizsgálathoz fejlesztettek ki (Pehkonen és Zimmermann, 1990). A kérdőívnek alapvetően két része van. Az első kérdés 32 itemből áll, ötfokú egyetértési skálán megfogalmazható értékítéleteket tükröz a matematikaoktatás különböző aspektusairól. (A 32 item előtt ez áll: „Az igazi matematikaoktatáshoz hozzátartozik ...", és ezután jön a 32 befejező mondatrész; a skálán az 1 = teljesen egyetértek, a 2 = egyetértek, a 3 = nem tudom, a 4 = nem értek egyet, az 5 = egyáltalán nem értek egyet, tehát minél kisebb a válaszok összegzéséből adódó átlag, a gyerekek annál inkább egyetértenek a kijelentés második részével. Az egyes itemek megfogalmazását az eredmények bemutatásakor láthatjuk majd részletesebben. A kérdőív másik része két nyílt kérdést tartalmaz. Ezek egyike a matematika tanításáról szerzett jó és rossz tapasztalatok saját szavakkal történő megfogalmazására kéri a gyerekeket, a másik pedig azt kérdezi, hogy milyen matematikatanítást szeretnének. 3. A hallgatók nézetei a zárt kérdésekre adott válaszok alapján Minthogy a kérdőíven igen sok kérdés volt, a kompakt elemzéshez a faktoranalízis statisztikai módszerét alkalmaztuk (a finn és a korábbi magyar vizsgálathoz hasonlóan). Megpróbáltuk feltárni, hogy milyen tényezőkben fogható meg a hallgatók matematikaoktatásáról kialakult véleménye. Az elsődleges analízissel a vélemények 11 faktorból álló csoportosítása adódott, amely nehezen interpretálható. Az adatok feldolgozását az SPSS 9.0 verziójával végeztük. A másodrendű faktoranalízis ötre redukálta a faktorok számát. A következő interpretálásban a faktorok elemeihez a két faktoranalízisből kapott faktorsúlyok szorzatát rendeltük hozzá. Ezzel a módszerrel az alábbi faktorsúlyokat és véleménystruktúrát kaptuk a hallgatók válaszainak adataiból. A válaszoknak a statisztika módszerével rendezett struktúrája azt mutatja meg, hogy milyen átfogóbb jellemzőkkel írhatók le a sok válasszal körülírt vélemények és milyen dominanciával szerepelnek az egyes válaszok.