Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

V. Raisz Rózsa: Mikszáth Kálmán: Az öreg Pikier néni. Az elbeszélés szövegstilisztikai jellemzőiből.

vonatkoznak, ugyanezt a szereplőt jelölik meg, a szövegben egy-egy izotópláncot alkotnak, s ~ mint Károly Sándor megállapítja ~ nagy szerepük van a "szöveg ko­héziója, folytonossága és egysége megteremtésében. (KÁROLY SÁNDOR: A szö­veg és a jelentés szerepe a kommunikációs szemléletű nyelvészeti törekvéseinkben. In: A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. MNyTK. 154. 28.) Emellett ezek az izotópláncok elemeiknek számával és az elemek gyakorisági adataival megmutatják a szereplőnek a műben elfoglalt helyét, fontosságát. Prikler néni személyét összesen hetvenöt alkalommal említi a novella, a kö­vetkező jelölőkkel: az öreg Prikler néni, a Kerepesi út egyik földszinti házának érdemekben megráncosodott házmester nője; őneki; ő; maga; ö; (ö); őneki; (ő); neki; ö; a derék Prikler néni; Prikler néni; (ö); (ö); (ö); reánézve; maga; (ő); enyém (ö); enyém (ő); (ő); (ő)? nála; (ő); Prikler néni; Prikler néni; (ő); (ne­ki); nála; a szegény öregasszony; (ő); A szegény öregasszony; (neki); (ő); Prik­ler néni; (ő); (ő); (ő); neki; (ő); (ő); a néni; a jó Prikler néni; Prikler néni; (ö); Az öregasszony; az öreg Prikler néni; (ő); az enyém; A néni; előtte; A néni; Az asszony; (én); (én); az özvegy Prikler né; rám; (ő); velem; én; a jó öreg­asszony; (ö); (ö); (ő); nekem; ilyen asszony; nekem, (ő); (ő); (ő). Veres Károly megjelölései; összesen 79 előfordulás: Annak a hóbortos Ve­res Károly(nak); neki: (ő); egy lény; ez; (ő); A Veres Károly, ez; szegény föld­hözragadt diák; csúnya, vereshajú fiú; ez a vereshajú fiú; (ő); belőle; az, (ö); kedvence; (ő); (ő); (ő); Veres Károly; (ő); (őrá); (ő); (ő); (ő); ahhoz a nagy úrhoz; a Károly diák; (ő); (ő); (ő); ennek a gyereknek; ez; Veres Károly, aki; (aki); a Károly; (ö); Veres Károly; (ö); vele; (ö); (ő); (ő); (ö); egy szegény, kopott, didergő ember; ((őrá); (ö); a boldogtalan; rajta; (ő); (ő); (ő); (ő); Ká­roly; a rongyos alak, hozzá; Károly; maga az; (maga); (maga); (maga); (ma­ga); A szegény nyomorult; (Ő);; (neki); (ő); (maga); Károly; Szegény jó Károly; maga; (maga); a férfi; maga; (ő); (ö); (ő); a beteg; (ő); egykori lakója. A kétszereplős elbeszélésben mindkét hős szerepe, jelentősége megközelítő­leg azonos súlyú: az előfordulások hasonló száma erre enged következtetni. Némi­leg kiemeli azonban Veres Károly alakját annak színesebb, változatosabb megjele­nítése: a Prikler nénit jelölő 75 előfordulás 26 "lexémából" tevődik össze, az ebből számítható iterációs (ismétlődési) index 2,884; a Veres Károlyt jelölő 79 előfordu­lás 34 "lexémából" áll: iterációs indexe 2,323. Itt tehát kevesebb az ismétlés, talán annak jeléül, hogy nemcsak Prikler néni kedveli, hanem az elbeszélő számára is fontosabb ez a figura, jobban azonosul sorsával, s lehetséges, hogy jobban is isme­ri. Még inkább érvényes ez a különbségtétel, ha figyelembe vesszük, hogy Prikler 55

Next

/
Thumbnails
Contents