Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

V. Raisz Rózsa: Mikszáth Kálmán: Az öreg Pikier néni. Az elbeszélés szövegstilisztikai jellemzőiből.

néni a novella címszereplője, figurája — a bevezető elmélkedés után — a 9. mondatban megjelenik, még Veres Károly neve (a novella terjedelmét a mondategészek számával mérve) csak az elbeszélés 26. mondatában, figurája pedig a 66. mondatban. (Az elbeszélés összesen 96 mondategészből áll.) A szövegtani elemzés szemantikai szempontjai közé a tartalomelemzésből is bekerülnek elemek: a jelentéssíkok. (Vö. Pl. NAGY FERENC: Bevezetés a magyar nyelv szövegtanába. Bp., 1981. 50--54. A kifejezést e dolgozat is abban az értelemben használja, ahogy Nagy Ferenc.) A vizsgált novellában összesen tizenhárom jelentéssíkot tudunk megkülönböztetni. Ezeknek megjelenése, összekapcsolódása, eltűnése majd újra felbukkanása összekapcsolja és szétválasztja a szöveg részeit a megjelenő gondolatok, események váltása, hullámzása szerint. A jelentéssíkok Első megjelenésük I. Temetés, temetkezés II. Temetkezési költség III. Luxus, gazdagság IV. Halál V. Prikler néni VI. A Kerepesi űt, Prikler néni lakóhelye VII. A harisnya, amibe a pénzt gyűjti Prikler néni VIII. A nagy emberek IX. Veres Károly X. Tehetség, siker, pályafutás XI. Politikai szereplés XII. Nyomor XIII. Betegség 1. 2. 6. 6. 9. 9. 16. 24. 26. 28. 41. 66. 82. mondatrész A novella expozíciója négy bekezdésre, azon belül összesen hét mondategészre terjed ki, s itt megjelenik a jelentéssíkok közül négy, fokozatosan egymásba kapcsolódva: 56