Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Bíró Ferenc: Nyolc Békés megyei település dűlőnevei

BÍRÓ FERENC NYOLC BÉKÉS MEGYEI TELEPÜLÉS DŰLŐNEVEI 1. Közismert dolog, hogy vidékenként és koronként más-más földrajzi objektumok emelkedhetnek ki tájékozódási, gazdasági, hadászati stb. fontosságukkal a többiek közül a lakosság számára, s ezek nevei általában a jelölt objektumok jelentőségének megfelelő helyet foglalnak el az egyes települések helynévrendszerében. Jogosnak látszik tehát e neveket külön is bemutatni egy adott időszakban. Ezért gondolhattam arra, hogy egy tájegység szomszédos településein megvizsgálom a földrajzi nevek egyik legjellemzőbb típusát. Mivel a választott vidéken a XVIII. sz. eleje óta folyamatosan a mezőgazdasági termelés a meghatározó, így az erre szolgáló megművelt határrészek, szántóterületeket is magukba foglaló határrészek vagyis a dűlők neveit választottam elemzésem tárgyául. Mind a helynév-, mind a denotátumfajtáknak, vagyis a dűlőneveknek és a dűlőknek a csoportja mint téma a megválaszolandó kérdések egész sorát veti fel az elemzőben. Mi a dűlő? A dűlők mint földrajzi objektumok mutatnak-e eltérést vidékenként? Azonos településeken, tájegységeken, nyelvjárásokban megfigyelhető-e a különböző korszakokban a dűlőknek tekintett egységek változása? A nevek mint nyelvi elemek oldaláról nézve, mi a dűlőnév, eltér-e a dűlőnevek jelentése, vagyis más-más denotátumfajtára vonatkoznak-e a magyar nyelvterület egyes részein? E denotativ jelentések a nyelvjárások történetében módosultak-e? Ha ez utóbbi kérdésekre igen a felelet, tovább gondolhatjuk, melyek ezek a nyelvjárási és nyelvtörténeti különbségek, változási folyamatok stb. A nevek szerkezetét vizsgálva, általánosan jellemző-e rájuk a kétrészesség? A dűlő alaprésznek mi a szerepe? Jelzős és határozós viszony egyaránt előfordul-e a névrészek kapcsolatában? Milyen az egyes szófajok szerepe a névalkotásban? Miféle névalkotással keletkeznek a dűlőnevek? Röviden e kérdések megválaszolásához szándékozik adalékokat szolgáltatni jelen kis dolgozatom. 2. Fejtegetésemben csupán egy, földrajzi egységnek számító magyar tájnak és nyelvterületnek, a Körösök vidékének dűlőneveivel kívánok foglalkozni. A terület maga jórészt a tiszántúli Nagy- és Kissárréthez tartozik, másrészt a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásának, a Berettyó és a SebesKörös találkozásának, valamint a Kettős-Körös és a Berettyóval egyesült 87