Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Bíró Ferenc: Nyolc Békés megyei település dűlőnevei

Sebes-Körös torkolatának és így a Hármas-Körös legelső szakaszának közvetlen környékét, vagyis a Körösök összefolyásának vidékét foglalja magában. Közigazgatásilag Békés megye részét képezi, az egész Békési járás, a Szeghalmi járásnak több mint a fele és a Szarvasi járásból Gyoma területe alkotja. E körülhatárolt területen a XX. század közepéig nyolc, egymással szomszédos település (zárójelben további rövidítésük): Békés (B), Dévaványa (D), Gyoma (G), Körösladány (L), Köröstarcsa (K), Mezőberény (M), Szeghalom (S) és Vésztő (V) osztozott. E települések méretére jellemző, hogy határuk együttes nagysága majdnem 1600 km

2. A környék XX. századi arculatának kialakításában a legjelentősebb tényezők: az 1855-79 között végzett folyószabályozások, a földosztások, a tagosítások, az egyenes közlekedési utak kijelölése, a tanyarendszerek kiépítése. A XIX. sz. előtti időkben vidékünkön a terület túlnyomó részét időszakosan (akár az év felében is) víz borította; ez összefíiggő mocsarat, lápot hozott létre, így e helyeken csupán nádas, rét, legelő, ligetes erdő segítette az egykori lakosok megélhetését, adott lehetőséget nagyszámú állat tartására. A másik megélhetési forrás és fő foglalkozás a korábbi évszázadokban is a foltszerűen vagy csíkokban kiemelkedő ármentes felszínen végzett mezőgazdasági termelés volt, a víz visszaszorításával pedig meghatározó termelési ággá vált. Az emberi élet szempontjából tehát a Körösök mentén a termőföldnek, a megművelt határrészeknek a XX. századhoz közeledve mind nagyobb lett a jelentősége, s ez megmutatkozott az egyes településeken ezekre használt nevek számában és a helynévrendszerekben betöltött szerepükben, megterheltségükben is. Amint tehát nőtt az itteni lakosok körében a földművelés, a növénytermesztés szerepe, ezzel párhuzamosan a szántónak használt föld értéke és mértéke, mind nagyobb szükség lett ezek elnevezésére, s e nevek egyre meghatározóbbak lettek az egyes települések névrendszerében. 3. A jelen dolgozatban bemutatandó földrajzi nevek különböző szerzők más-más kiadványban megjelentetett vagy kéziratban lévő adattáraiban találhatók. A települések betűrendjében ezek a következők: Szabó FerencnéSzabó István, Békés földrajzi nevei: Békés város néprajza. Szerk. Dankó Imre. Békéscsaba, 1983. 93-177. Bereczki Imre, Dévaványa helynevei. Kézirat. 1980. (Magyar Országos Néprajzi Múzeum Adattára, Budapest) Hévvízi Sándor, Gyoma földrajzi nevei: Gyomai tanulmányok. Szerk. Szabó Ferenc. Gyoma, 1977. 422-483. Bíró Ferenc, Körösladány földrajzi nevei. Kézirat. 1990. Bíró Ferenc, Köröstarcsa földrajzi nevei. Kézirat. 1994. Adamik Mihályné-Molnár Ambrus, Mezőberény határának története és helynevei: Mezőberény története. Szerk. Szabó Ferenc. Mezőberény, 1973. II. 119-154. Implom József, Szeghalom földrajzi nevei. Kézirat. 1951. (Sárréti Múzeum, Szeghalom) Molnár Ambrus, Szeghalom határának helynevei. Kézirat. 1985. (Sárréti Múzeum, Szeghalom) Udvari-Nagy István, Szeghal-