Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

EŐRY VILMA: A szöveg mondatainak kapcsolódása és a szöveg-szerkezet

[ 1.2.3.4.5.6.7.8. ] = 9. = [ 10.11.12.] azo- minőnosítás sítés 5. ábra 3. 2. A levél szerkezeti rajza a nyitó- és záróformulákat (megszólítás, búcsúzás, keltezés, aláírás), bár részei a teljes szövegnek, nem ábrázolja (4. ábra). A szöveg hagyományos, formai keretét adják ugyan, de kapcsolatuk a szöveg közlő részével laza, formális, inkább pragmatikus, mint nyelviszerkezeti. A közlő szöveg puszta olvasásra is, és az ábra tanúsága szerint is szélsőségektől mentes szerkezetet mutat. A egyes szabadmondatokban a főmondati szinthez kisebb részben nem kapcsolódik mellékmondat, nagyobb részben igen, mégpedig a második szinten. Háromszintű struktúra csak egy van: a kezdő mondatba zsúfol bele a levélíró kezdésnek talán túlzottan is sok információt. A különböző mélységi szintű mondatszerkezetek esetlegesen váltogatják egymást, minden szabályszerűség nélkül. A kilenc szabadmondat hét mondategészet alkot, nem túl bonyolultak tehát a szöveg mondatai: egy egyszerű (VI.), négy kéttagú (II., IV., V., VII.), egy háromtagú (III.) és egy öttagú (I.) A mondatok tömböket alkotnak, a tömbök és az íráskép tagolódása azonban nem felelnek meg egymásnak. Az ábrán látható logikai-tartalmi tömbösödésnek megfelelő, ezt nem keresztező bekezdésekre tagolás a szöveget áttekinthetőbbé, informatívabbá tette volna. A levélszöveg szabadmondatainak kapcsolódása általában laza és kifejtetlen (5-6., 6-7., 7—8., 8-9.). A de és az ugyani

s kötőszó egy-egy esetben nyilvánvalóvá tesz egy ellentétes és egy magyarázó viszonyt (1-2., 2-3.), a III. mondaton belüli (4-5.) és azonban inkább ellentétes, mint kapcsolatos viszonyt takar. Nem világos a II. és a III. mondategész (3-4.) logikai viszonya sem, mint időrendben egymás után következő események kapcsolata talán laza kaopcsolatos viszonynak fogható fel. A tisztázatlan logikai viszonyok a hivatalos levél műfajában azzal a kockázattal járnak, hogy az olvasó nem a levélíró közlési szándékának megfelelően értelmez, félreért valamit, vagy mást tart fontosnak, mint ami valóban fontos. (A Krúdyszöveg mondatainak tartalmi-gondolati és szerkezeti ritmusa a hasonló kifejtetlenségeket segített értelmezni, hol jobban, hol kevésbé fantáziájára bízva az olvasót.) Érdekes megfigyelni: a tényeket vázlatosan, kissé zavarosan közlő második tömb tartalmi-logikai viszonyai nem világosak, a harmadik tömbben azonban az egyértelmű kérdések egymáshoz való viszonya is egyértelmű. Az egyes tömbök, tartalmi-logikai egységek egymáshoz való viszonya azonban kifejtetten vagy kifejtetlenül (tehát kötőszóval vagy anélkül) a 30