Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

ebben a szakaszban található. A 9 mondat közül csupán az első (4 tagmondatos) viszonylag hosszú mondat a szakasz többi, 1—2 tagmondatos mondatához képest, de a képi megoldás indokolja a bevezető mondat terjedeimességét: a romantikus kép terjedelmesebb kifejezést kíván. Egyetlen indulatos retorikus mondat az első tagmondat. Ezután a verssorok egyenetlen váltakozása, a rövidebb mondatok egymásutánja lendületesebbé teszi a verset, hogy a II. szakasz nagy víziójában lelassuljon. A II. szakasz 3 romantikus körmondat, amelyek egymással szoros egységet alkotnak. Kapcsolatos mellékmondatok laza szerveződése a 3 körmondat, amely a gondolatok parttalan áradását jelzi. Csupán 1-1 alárendelt tagmondat található mindegyik körmondatban, ezek funkciója a pontosítás, kiegészítés. A Ml., a vers legrövidebb szakasza 4 mondatból áll, amelyek egy zárt, plasztikus miniatűr képet alkotnak, s ezzel lezárják a vers szerkezetét. 7.1. Az I. szakaszban 506 hang van. Ebből 397 magánhangzó és zöngés mássalhangzó (241 magánhangzó + 156 zgs. mássalhangzó). Ez 78,45 %-a az összes hangnak. A zöngés mássalhangzók pedig a 265 msh-ből 156-tal képviseltetik magukat, ez 58,85 %-a a mássalhangzóknak. Az 1 hangok aránya a msh-kon belül (32) 12,07 %. A két szakasz képi összefüggését pedig az I. és III. szakaszban előforduló szavak szemantikai jelentéseinek összhangja is bizonyítja. Erre az elemzés során már utaltam! 7.2. A ll. szakasz 339 hangjából 82 mgh, I 73 zöngés mássalhangzó. Ez utóbbi százalékos aránya (255) 75,22 %. A 257 msh-ból a 173 zgs 67,31 %. A 1 hangok (18) a zöngés mslvk 10,40 %-át adják, ez az Összes msh-nak csak 7,00 %-a. Az 1 hangok száma itt nem domináns, de a mgh-k és zöngés mássalhangzók aránya itt is nagyfokú zenei hatást kelt. 7.3. A vers jambikus lejtése, a tiszta rímek és asszonáncok, amelyek igen nagy számban fordulnak elő a szövegben, szintén ezt a zeneiséget bizonyítják. 7.4. A rímekről szólva megállapíthatjuk, hogy az I. szakaszban a páros rímek uralkodnak. Az első 20 sorban páros rím van, a 21-24. sorban ölelkező rím, majd a szakasz páros rímmel zárul. A szabályos rímszerkezet megbontása is a figyelemfelkeltés eszköze. Különösen igaz ez itt a páros rímek közé ékelt ölelkező rímek esetében, amelyet az ugyanakkor jelenlévő szótagszámváltások és az enjambement is megerősít. 7.5. A II. szakasz első 4 sorában ismét ölelkező rímszerkezet van, majd 17 soron keresztül a páros rímek szabályos rendben követik egymást. A szakasz utolsó két sora rímtelen, j. SOLTÉSZ KATALIN ezzel kapcsolatban a következőket jegyzi meg Petőfi rímeiről szólva: "A figyelem felkeltésének hathatós eszköze rímes versben a rímtelen, rímtelen versben a rímes sor a mondanivaló gyújtópontjában." (J. SOLTÉSZ, 1966, 23) S valóban, a rímrelenség 53