Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

is, az áthajlás is a főnévi metafora jövendő tagjára irányítja figyelmünket- A II. szakasz allegorikus víziójának záróképe a jövendő, amely a feszültség teljes feloldása a szövegben. 7.6. A III. szakasz páros rímei után ismét ölelkező rímszerkezet következik, amelynek kezdő rímszava a "Hallgassatok" az ismétlés második eleme, s záró rímszava a "szavatok

1,középen egy ellentétes szemantikai jelentésű rímpár található: "szívszaggató - szívgyógyító" amelynek kiemelt szerepe van a szakaszon belül ugyanúgy, mint a szakaszzáró ölelkező rímszerkezetnek, amelyben a keretet alkotó rfmszavak az ellentét másik pólusát fogják közre. Összegzésül megállapíthatjuk, hogy a versben a páros rímek dominálnak, ahol ettől eltérés mutatkozik, mindig valamilyen kiemelt mondanivaló következik. £zt alátámasztja a vers metrikája is: a páros rímű sorok többnyire jambikus lejtésűek, ahol változik a rímszerkezet, zökkenés következik be a verslábakban is: trocheusi lejtésű ütemek is megjelennek. 7.7. Az áthajíások is erősítik a zenei hatást. A versben az !. szakaszban 6 áthajlás van, s hosszú sorokra rövidek váltakoznak, amely szintén alátámasztja a szakasz rendkívüli zeneiségét. Különösen az első két nyolcszótagos sort követő 2 négyszótagos sor erősíti ezt, mely áthajlássál kapcsolódik a következő hosszú (9 szótagos) sorhoz. A 18. sort követően ismét 2 négyszótagos mondat töri meg a hosszabb sorokat, majd egy 8 szótagos sor után egy 4, majd 2 szótagos sor áthajtással kapcsolódik az ezt követő 9, majd két 10 szótagos sorhoz. Eléggé szabálytalan szótagszámúak a sorok, amelyeknek azonban megvan a sajátos stilisztikai funkciójuk: a kiemelés illetve összekapcsolás, ahogyan a mondanivaló jellege megkívánja. A költemény verssorainak száma 61, mondatainak száma 16, amely 14 versmondatot alkot. (ELEKFI, 1986, 428-29) 8. Petőfi nyelvéről szólva az igénytelenséget szokták szemére vetni. Sokakat megtévesztett Petőfi nyelvének egyszerűsége, amely összefügg a közérthetőségre törekvéssel, s ez nem hiba, hanem inkább érdem, ha figyelembe vesszük költői hitvallását, mely szerint a népet kell felemelni, s szolgálni a költészettel is. Petőfi felhasználja az irodalmi hagyományból mindazt, amit mondanivalója kifejezésére alkalmasnak tart, ugyanakkor megteremt egy másik, ún. népies stílust is, amely azonban nem a műveletlen, igénytelen népnyelv utánzása, hanem a korabeli műveltségi színvonal és a népi, főleg paraszti nyelv értékeinek összeegyeztetése. ZUNSZKY ALADÁR, jórészt HORVÁTH JÁNOS monográfiájára támaszkodva, jegyzi meg, hogy "Petőfit érzelmei közvetlenségében és azoknak nyelvi tekintetben is a mindennapi beszédhez oly közel álló kifejezésében senki sem érte utol." (ZLÍNSZKY, 1922, MNY, XVIII; 189-98 In: A magyar stilisztika útja 1961, 260.1.) HOTVÁTH JÁNOSt idézve is erről győződhetünk meg: "Nyelvanyaga, úgy, amint 44 végére 54