Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

V. RAISZ RÓZSA: A Mi kszátfvelbeszélések mondatszerkesztése

tárgyi mellékmondatok, mint a grammatikailag valamivel lazább határozói, jelzői mellékmondatok. A fenti sajátságokon kfvül olyan összefüggésekre is rá lehet mutatni, amelyek valamely korszak nyelvét és stílusát, illetőleg egy-egy vizsgált szerző nyelvhasználatát, stílusát minősítik. Szempontjaim kialakításában Mikszáth írói nyelve volt a kiindulópont, az ő nyelvi sajátságainak ismeretében határoztam el néhány speciális mondatszerkezeti jelenség vizsgálatát. Az így nyert adatok verifikálják, hogy a szóban forgó szerkesztési formák — miként azt becsléssel, intuitív alapon gondolni lehetett — valóban jellemzőek a Mikszáth-szövegekre, azaz gyakrabban fordulnak elő az ő nyelvhasználatában, mint a kontrollként mellé állított szerzőkében: Szervetlen mondategységek A szövegegészben A narrációban A szereplők beszédében M 1 --30 6,83 % 1,54 % 15,9 % Mr 1-3 6,56% 1,03 % 12,4 % Ka 1--5 6,54 % 1,5 % 10,02 % P 1-5 6,02 % 1,2 % 11,1 % Mó 1-3 5,22 % 13,46 % J 1-3 3,89 % 11,3 % K 1-5 3,8 % 1,38 % 11,2 % Közbeékelt mondategységek (%-ban) Álirim., alanyi, tárgy mm. Határozói, jelzői mm. Szervetlen mondategység Főmondat Összesen M 1-30 0,253 2,426 0,54 0,19 3,409 Mr 1-3 0,363 2,06 0,8 3,223 K 1-5 0,08 2,82 0,14 0,04 3,08 j 1-3 0,233 2,459 0,16 0,033 2,885 Ka 1-5 0,16 1,52 0,62 0,3 2,60 P 1-5 0,04 1,00 0,7 0,26 2,0 Mó 1-3 0,16 1,356 0,26 0,033 1,809 68