Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

V. RAISZ RÓZSA: A Mi kszátfvelbeszélések mondatszerkesztése

Mellérendelő értékű, alárendelő formájú mondategységek Vonatkozó névmási kötőszós % Egyéb alárendelő köztőszós % M 1-30 4,7 1,933 Mr 1-30 1,4 0,366 J 1-3 1,86 K 1-5 0,62 0,24 P 1-5 0,3 0,066 Ka 1-5 0,06 Mó 1-3 A három szempont szerint kialakult sorrend megegyezik abban, hogy a Mikszáth-szövegek állnak elöl mindegyikükben, természetesen különböző okokból. A mondatban jelentkező szervetlen egységek és a közbeékelt tagmondatok nagyobb száma az életszerű, élőbeszédszerű stílus jellemzője; a közbeékelés kedvelése, úgy látszik, hasonló elbeszélői magatartást tükröz — erre utal Mikszáth, Krúdy, Jókai elhelyezkedése az élen. E szempontokat tekintve is megfigyelhető a különbség az elbeszélő narrációja és a különféle közlésformák -- a szereplők beszéde, a szabad függő beszéd — szövegrészleteiben kialakuló arányok között. A szervetlen mondategységek főként a szereplők beszédéten fordulnak elő sűrűn - a Móricz- és Jókai-novellák narratív részleteiben egyáltalán nem találtam belűlük --, a Mikszáth-novellák szabad függő beszéd formájában megjelenített szövegyeségei is jóval nagyobb mértékben tartalmazzák, mint a narratív részletek (9,43%). Ezzel szemben a közbeékelődés az elbeszélő narrációjának jellemző mondatformája, a szereplők beszédében és a szabad függő beszédben kisebb mértékű. A szabad függő beszéd "közti" helyzetét ezek a kis adatok is igazolni látszanak. A Mikszáth-novellák %-os eredményeit közli a táblázat: 69