Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

zőképpen oszlanak meg: a) jelen idejű alakok: sínylődik, pusztít, mondja meg, ád, ontom, köszöntelek; b) múlt idejű alakok: esék (elbeszélő múlt) , valamint a grammatikai ideje szerint jelen idejű, de reális idejét tekintve múlt idejűnek tekintendő elájul, küld (preasens historicum); c) jövő idejű alaknak tekintendők a grammatikailag jelen idejű alakokkal kifejezett egyszerű jövő idejű alakok: ébrednek föl, meg is érkezik (a maholnap időhatározószó determinálja a jövő időt), észre sem veszik, (midőn majd). : v Ha- a- szövegidőt nézzük, a II. szakaszban a jelen- és jövőidejöség dominál. 5.4.3. A III. szakasz igéi közül grammatikai idejüket tekintve jelen és jövő idejű alakok szerepelnek. a) jelen idejűek: dalolnak, hallgassatok (2), jár, kellenek; b) jövő idejűek: lenne, közeleg A szakaszban a jelen idő dominál. A három szakasz idősíkját a következőképpen vázolhatjuk fel: I. szakasz: jelen II. szakasz: 1. jelen - múlt <->jövő ( a 10. sorig) 2. múlt <-> jelen - jövő (a 10. sortól a szakasz végéig) ill. szakasz: jelen —» jelen - jövő jelen Ez az időstruktúra megegyezik Petőfi hasonló tematikájú verseinek időszerkezetével. 5.5. A II. szakasz harmadik körmondata ismét bővelkedik retorikus megszólításokban. Amint arra már korábban is utaltam az ellentétes világnézetű költők megszólításával kapcsolatban, ebben a szakaszban a 2. személyű megszólított a metafora azonosított tagja, a jövendő. Nemcsak a megszólított változik, hanem a megszólító érzelmi állásfoglalása is. Romantikus hangvételű, érzelmileg túlfűtött mondatok kapcsolódnak egymáshoz. A vers 12. mondata ez a körmondat. Az 1., 3., 4., és 5. tagmondat kapcsolatos mellérendelő mondatok. Az áradó érzelmek kifejezését elősegítik a névmásokkal kifejezett ariaforikus ismétlések. A sorok elején a személyes névmás paradigmatikus sora az ismétlések alapja. Az 5. tagmondat kivételével a kapcsolatos mellékmondatok elején kiemelt helyen szerepelnek a névmásak. Az 5. tagmondat élére az én személyes névmás kerül, amely annak ellenére, hogy szórendi változás következik be, nem mondathangsúlyos. Továbbra is a 2. személyű 50