Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

legfeljebb változó arányban és más képi-gondolati síkokban megfogalmazva jelennek meg az egyes versekben. 5.2. Nézzük meg, hogyan fogalmazódnak meg ezek a gondolatok elemzett versünkben! A II. szakasz második körmondata tartalmazza a megoldást az előző körmondatban felvázolt bajokra. Ez is romantikus körmondat, bár a költeményben a romantikus és klasszikus vonások összefonódva, mintegy szétválaszthatatlanul jelentkeznek. Az áthajtások és a vesszők, gondolatjelek felbontják a hagyományos grammatikai mondatszerkezetet. Második körmondatunk, versbeli sorrendjét tekintve a 11. mondat grammatikai szerkezete áttekinthetőbb. Az enjambement verstani okokat szolgál, a rím kedvéért kerül a következő sorba a tárgy és az igei állítmány: nDe ím a bajnak közepette/ Fiait az ég el nem feledteA fordított szórendö tárgy ( fiait) a sor élén nem hangsúlyos kiemelés. A hangsúlyos ebben a sorban az "el nem feledté

1 tagadó igei állítmány. A tagadószó közbeékelésének az igekötő és az ige közé verstani funkciója van: a rímek létrehozása. 5.3. Az 1. tagmondat tételmondatnak tekinthető a körmondatban, amelyhez magyarázó jelleggel kapcsolódnak a kapcsolatos mellérendelő mondatok. A mondat képi síkjának magvát az ég metafora és a hozzá csatlakozó igei megszemélyesítések alkotják. Az orvos ott még csonka metafora, amely teljes metaforaként az "Emberíségnek orvosa, jövendő" sorban, a szakasz végén bomlik ki. Az ellentétpár egyik pólusát alkotó orvos mellett ennek ellentéte, a hóhér is jelen van, "kegyetlen, zsarnok" jelentésben (PSz, II. kötet, 282:1), amely direkt politikai értelemben a fennálló társadalmi rend zsarnokainak metaforikus kifejezője. Az orvos főnévi metafora, amelynek kontextuális jelentése: "szenvedéseket enyhítő v. megszüntető jelenség" (PSZ, II. kötet, 205: 1). 5.4. Érdemes közelebbről megnézni a költői képek tágulását térben és időben! A felülről jövő segítség várása az eddigi harizontális síkot vertikálisan tágítja ki: kiegészül a kép a föld és ég ellentétével. Ezt az ellentétet a földi kínok és az égi megváltás romantikus leírása érzékelteti, bekapcsolva a versbe az egyetemesség gondolati problematikáját is. 5.4. 1. Az I. szakaszban az igék az elsodort és a raktatok múlt idejű alakok kivételével jelen idejűek: zengitek, rontjátok le, - huhogjatok, dalolnak, ég, köszönnek, tudjátok-e, vagytok, daloltok, fölássátok, árulhassátok, irigylem, van. A jelen idejű alakok közül a rontjátok le és a meg nem köszönnek igei állítmányok magukban hordozzák a jövőidejűséget is. Az I. szakasz idősíkja múlt-jelen-jövő képzetét idézi saját mikrostruktúrájában. Az egész mű szövegidejét tekintve pedig a jelen idő dominál benne, amely az igék nagy részének grammatikai idejével egyezik meg. 5.4.2. A II. szakaszban az igék grammatikai idő szerint a követke49