Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

figyelemfelkeltésen kívül (amelyet a pillanatnyi szünet jelez) a hömpölygés érzékeltetése. "Mit elsodort / Hullámival már az enyészet?Ugyanakkor a lendületesség mellett, amelyet az elsodort e, sz. 3, személyű igealak fejez ki, lágy áramlást is érzékeltet e mondat. Ezt az I hangok gyakori előfordulása is alátámasztja, amely különösen az I. szakaszban feltűnő, ahol 32 7 hang van, amely a versben szereplő 63-nak 50%-a. Ez kiemeli a szakasz lágyságát a II. szakaszéhoz (18 1) képest. Ha pedig figyelembe vesszük az I. és III. szakasz képi síkjainak szerves összetartozását, s a két szakasz összes 1 hangjának arányszámát hasonlítjuk az összes 1 hanghoz (46:64), 71,87 %, ez pedig a keretkép lágyabb hangvételét mutatja a keményebb hangú II. szakasz látomásához képest. FÓNAGY IVÁN A költői nyelv hangtanából c. művében az 1 hang szimbolikáját elemezve megemlíti, hogy: "Az enyészetről, a lassú elmúlásról szóló verssorokban is gyakori az 1." (FÓNAGY, 1989, 63) Visszatérve az"enyészet hullám/' metaforához, a lágyságon kívül a romboló erőt is érzékeljük, amely ugyancsak az elsodort ige, illetve az egész igés -mellékneves metaforaszerkezet szemantikai összefüggéseiből következik: .."elsodort / Hullámival már az enyészet" Tulajdonképpen két metafora összevonása ez (komplex metafora). 3.2. Az első mondat 3. tagmondata, amely az 1. tagmondathoz kapcsolatos mellérendelő mondatként szerveződik, szintén retorikus kérdést tartalmaz:"Mikor rontjátok le a fészket• modalitásában is érezzük az érzelmi többletet, amely ott feszül a kérdésben: az ingerült felszólítás. A költő személyes állásfoglalása nemcsak a második mondat sommás ítéletében tükröződik: "Milyen kísértetes e dafí", hanem a hangutánzó huhogjatok ige jelentése is erősíti. Ha az éjszaka jellegzetes madarához, a bagolyhoz társítja az igét, amint ez a képi síkba illik, akkor konkrét jelentésében értelmezzük. A holdviiágos emberek kísértetes dalához azonban egyszerre társul az ige átvitt, metaforikus jelentése is, amelyet az ÉSZ "ijesztő, rémítő dolgokat beszél, rosszat jósol, rémhíreket terjeszt" magyarázattal jelöl. Ugyanakkor a huhog ige kontextuális jelentésében gúnyos, pejoratív stilisztikai minősítést is nyer. A felkiáltó mondat után következő gondolatjei érzékelteti, hogy folytatódhatna még az ítélet, de egyetlen mondatba is belesűríthető a köitő állásfoglalása az ellenpólust képviselők költészetéről. 3.3. Ezután időben és térben is távolodunk a képtol. Mint egy monoton, távoli zene, amely aláfesti a költő mondanivalóját, nem kevésbé ironikus hangját, amely újabb ellentétet hoz létre, s folytatja a tenger aiapmotívumú metaforák sorát "S dalolnak egyre még, / És szemeikben ég / A lelkesülés lángja / vagy a bánat könnyárja." (Vö. a Bánat egy nagy óceán kifejtett teljes metaforával, mint motívummal.) A "bánat könnyárjá' összetett metafora, melyben a könnyár teljes metafora külső hasonlóság alapján létrejövő kettőskép, 44