Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

amely az előző sorokban megfogalmazott tenger motívumot felerősíti. Az ellentét másik pólusán elhelyezkedő "lelkesülés lángja" szi nesztéti kus metafora, melynek alapja az elvont fogalom és a konkrét látási képzetet felidéző láng. A metafora két tagját a hőfok érzékeltetése kapcsolja össze. Ugyancsak szi nesztéti kus metaforának tekinthetjük a fentebb már elemzett a bánat könnyárja komplex metaforát is, amelyben a bánat elvont fogalom,a könny pedig fizikai érzékeléshez kapcsolódik. Mivel az elvont és konkrét főnév társításából létrejövő metaforák típusba sorolása a szakirodalomban sem eléggé tisztázott, nehéz elkülöníteni az érzelmi-hangulati és a szemléleti funkciójú metaforákat egymástól. A költői nyelvben egyébként is ezek a funkciók egybefonódnak. (Vö. FÁBIÁN--SZATHMÁRI~TERESTYÉNI, 1989, 95-96) A lelkesülés és a bánat, a láng és az ár jól elkülöníthető alkot. Az utóbbi két tag a metaforából kiszakítva az ősi tűz - víz ellentétre vezethető vissza, amely ellentétet a Petőfi által alkotott metaforákba visszahelyezve igen expresszív kettősképegységet kapunk, amelynek szervező ereje az ellentét. (Vö. ZALABAI, 1986, 216) Ez a kettősképegység nemcsak az így kiemelt ellentétpárokat alkotó metaforák esetében van jelen, hanem az egész verset egybefogja mint szövegkohéziós erő, legfeljebb az intenzitás mértéke más az egyes ellentétpárok esetében. Az ellentét intenzitásának fokozását biztosítja az ég ige és a "bánat könnyárjá* azonos szerkezetbe vonása. Szemantikailag az ég ige csak a "lelkesülés lángjá' metaforához rendelődik közvetlenül, de szerkezetileg a vagy kötőszó mellérendelő szintagmába rendezi az ellentétes metaforát is, így az ég közös állítmánya lesz az ellentétes szemantikai alapjelentésű halmozott főnévi alanyoknak. A Petőfi-szótár tanúsága (PSZ II. köt. 753: 1) szerint a bánat könnye kifejezés már előbb, az 1844. júniusában keltezett Mi foly ott a mezőn... kezdősorú versben is előfordul, de egyszerűbb képben: "Mi foly ott a mezőn?/Patakvíznek gyöngye-/Hát szeretőm arcán?/A ttúbánat könnye." Itt a népdalok szerkezetét követő párhuzamos képekben elkülönül egymástól a víz motívum és a bánat könnye szí nesztéti kus metafora. A "bánat könnyárjá

1 összetett metafora azonban csak ebben a versben előforduló egyedi képalkotás. Néhány metafora motívumként való előfordulását még a későbbiekben megvizsgáljuk az adott kettősképek összetevő elemeinek jelentésvizsgálatakor. 3.4. A 3. mondat 2 enjambement-t tartalmaz: az első az ég igei állítmányt választja el a szemantikailag közvetlenül hozzá kapcsolódó birtokos jelzős szerkezettel kifejezett "lelkesülés lángjá' metafora alaptagját alkotó alanytól. Itt az enjambement szerepe az elkülönítés. A másik áthajlás a vagy kötőszóval összekapcsolja a szemantikailag ellentétes jelentésű másik birtokos jelzős szerkezetben kifejtett"bánat könnyárjá

1 metafora alaptagját, s egyúttal a két ellentétes pólust egyetlen szerves képpé vonja össze. 3.5. A második ítéletet formailag az "Ál lelkesülés, gyáva könnyekf 45