Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

másos, eszméket és indulatokat együtthordozó Petőfi-versben" (PÁNDI—PÁLMIAI, 1973, 169) Véleményem szerint a verstfpusnak ez a legkorábbi darabja, ha időrendi sorrendben nézzük a versekben megjelenő prófétai küldetéstudat és az ehhez szervesen kapcsolódó forradalmi jövővárás gondolatának együttes megjelenését. Innen egyenes út vezet a Palota és kunyhó, A XIX. század költői, Az ítélet c. verseken át a forradalmiságot a költői prófétatudattal iegjobban ötvöző Az apostol c. műhöz. Megjegyzendő, hogy FRIED ISTVÁN a Petőfi-versek elemzése c. tanulmánykötetben a Palota és kunyhó c. versről írván a prófétai küldetéstudat megjelenését későbbre keltezi, az 1847-es év elejére, nevezetesen elemzett versére utal a következő gondolattal: "...itt hirdeti meg a költő megváltó próféta feladatát, s ezt variálja a továbbiakban, hol lángoszlopoknak, hol a szabadság örök lámpájának tartva a költőket." (

FRIED-SZAPPANOS, 1987. 245) 2.1. A vers szövegszervező ereje az ellentét, amely már a címben megjelenik: Csalogányok és pacsúták. Amint a vers tartalmi mondanivalójából is kiderül, két költőtípus metaforikus megjelenítése a csalogány és a pacsirta. A pacsirta, (amely a hajnal közeledtét jelzi) -- az új kor költője -- Petőfi, míg a csalogánya letűnt korok költőinek megnevezője. A két ellentétes jelentésű szó metaforikus kettősképeket létrehozva globális kohézióként tartja össze a verset. A 3 szakaszra osztott vers két szemantikailag egymással összekapcsolódó, ugyanakkor azonban szerkezetileg elkülönülő nagyszabású költői képből, allegóriából épül fel. Az I. és III. szakasz egységes képe, amely a címben jelzett ellentét kifejtése, trópusok és alakzatok egymásra épülő elemeiből tevődik össze. Ali. szakasz, a látomás, amely szintén allegorikus kép, ugyancsak ellentétek láncolata, szervesen beépül a vers szerkezetébe,egyben ki is emelkedve belőle gondolati tartalmával: a jövő-, a forradaiomvárás gondolatával. 2.2 A Csalogányok és pacsirták erősen retorizált vers. Az alapvető retorikai funkció a versben a konatív. mozgósító funkció amely még ha nem is olyan kifejezett harcos formában van jelen, mint például A XIX. század költői c. versben: "Előre hát mind, aki költő," implicite tartalmazza a szebb, boldogabb jövő megteremtésére vonatkozó felhívást, szenvedélyesen pozitív egyéni példát adva erre. Ennek igen expresszív kifejezőeszközei a klasszikus retorikából is jól ismert szó- és mondatalakzatoh. a retorikus vagy költői kérdések ismétlődése, amelyek hatását kiegészítik és fokozzák a felkiáltó mondatok. Ezek a mondatalakzatok érteimező-magyarázó- funkcióval párosulnak a versben. Ugyancsak retorikus elem a versben a közvetlen megszólítás, a 2. személy megidézése. Ennek kapcsán J. SOLTÉSZ KATALIN a következőket írja: "Az ókori retorikák óta ismert és kedvelt élénkítő, drámaiasító eszköz az ún. apostrophe, a versben szereplő személyek, tárgyak 2. személyben való 42