Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

R. MOLNÁR EMMA: írásjelek ortográfiájának vizuális és auditív rendeltetése

helyesírásban szerk. NAGY L. JÁNOS, Gyula 1992. 35.) Dolgozatomban prózaírók stilisztikai rendeltetésű írásjeleivel foglalkozom. A gyűjtött példák (szám szerint mintegy nyolcvan) kortárs írók műviéből valók: Esterházy Péter: Termelési-regény (kisssregény) Bp. 1979; Határ Győző: A fontos ember,Szeged, JATE Kiadó 1987. és Bor Ambrus: Meráni hegedű. Bp. 1991. című munkájából. Az írásjelek rendeltetéséről a helyesírási szabályzat (HSZ. 11.) a következőket rögzíti: „Az írásjelek szerepe kettős. Részben a mondatok szerkezetét, kapcsolódását részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik, részben némiképpen a beszédnek a betűkkel ki nem fejezhető sajátosságaira, a hangiejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak." (239.) Nemcsak az értelmi tagolást s az idézetben kifejezett egyéb sajátosságot említi a Szabályzat, hanem így folytatja: „Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak, ezért csak szépíróktól fogadható el — egyes esetekben tudatos eljárásként - az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. (239 p.). Nézzük meg ezek után tüzetesebben, hol és milyen mértékben térnek el a magyar helyesírás szabályaitól az említett írók, s hogy ez az eltérés művészi szabadságnak minősül vagy helyesírási hibának. A legizgalmasabb kérdés, van-e rendeltetése, és ha igen, mi a szerepe a „módosított" helyesírási szabálynak. Az írásjelek egyik csoportja inkább mondatzáró, tagoió szerepű, ilyenek a következők: a pont, felkiáltójel, kérdőjei, vessző, pontosvessző, kettőspont, három pont. A szövegbe ékelődést a gondolatjel, az idézőjel, kötőjel, a közbevetést zárójel jelzi. Hogyan jelennek meg mindezek a vizsgált korpuszban?- Erre a kérdésre kerestem a választ. Nern a teljes anyag feldolgozásával, csak mintavétellel, és nem minden írásjel használati értékének elemzésével foglalkoztam, csak a jellemzők közül néhánynak a vizsgálására szorítkoztam. 2. Mondatzáró, tagoló írásjelek a) Mindenek előtt való aiapírásjel a p o n t. Egy teljes közlési egységnek, a mondatnak a végére kerül. Lezár egy grammatikai szerkezetet, valami kerek egészet, olyan közlést, amely önállóan is megállja a helyét. Egy 1944ben kiadott helyesírási szabályzat szerint „A mondatvégi pont hangunk leeresztését kívánja, ezenkívül a leghosszabb szünetet jelöli" (DR. RFZEK ROMÁN: írj helyesen! Bp. 1944.) Vagyis a szerző a „hangosításra", a szöveg hangos megjelenítésére is gondol. A vizsgált anyagból nem a hagyományos értelemben vett teljes, jól szer23