Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

R. MOLNÁR EMMA: írásjelek ortográfiájának vizuális és auditív rendeltetése

kesztett mondatok érdemelnek figyelmet ponttal a végükön, hanem azok, ameiyek megőriztek ugyan valamit az eredeti rendeltetésből formailag, de tartalmilag egészében mégis mások. Megtörténik, hogy egymással lazán összefüggő gondolatok halmazát kapjuk, melyeknek nem mindegyike grammatikai értelemben vett mondat, mégis ponttal zárul. Pl: „Egymagam voltam,. Egy tére^ (Folyton megírom ezt Tisztulj Tehát július, dél feléj' Bor Ambrus. Meráni hegedű. 1991. 39. A továbbiakban B. A. (a név kezdőbetűi) és a lapszám a hivatkozás. „A számban még olajos tárnicsíz, a fejemben még a szesz, és ki tudja, talán most pontosan tudnék fogalmazni. Fény,. Csúcs." (B. A. 9.) „Orvos, ideggyógyász^ Hangos szomorú emberekből csendes szomorú embereket csinálok." (B. A. 102.) „Román bazilikában,. Sejtettem Istent, és nem, de hitet belélegezni jó volt." (B. A. 21.) „Fényszeletek közt föl tevésszel etek/ (B. A. 27.) „A pad létezett Tárgy, leírható/ (B. A. 37.) A félig esszé, félig fiktív memoárban a múltat idézi az író, de ez belemosódik a jelenbe, a kettő párhuzamosan fut, s a helyszín, a személyek, tárgyak felbukkannak a múltból vagy a jelenből. A pontok itt befejezetlen gondolatokat zárnak, minden egyszavas közlést tovább lehetne folytatni, hogy kiteljesedjék teljes információvá. így csak egy jelzés, melyet ellentmondásosan a befejezettséget jelző ponttal zár le, ezzel mintegy a kijelentő mondat végére való pont súlyát adja át az egyszavas közléseknek. Az arányeltolódással gondolatvillanások válnak fontossá, kapnak kiemelt nyomatékot. Itt a pont tehát a kiemelések írásjelévé vált. Ha megfogadjuk a helyesírási szótár (i. ni. Rezek) tanácsát, és a hangot leeresztjük, és hosszabb szünetet tartunk a pontnál, a kiemelés a hangos megszólaltatásban is érzékelhetővé válik. A következőkben a tagoláson kívül az ironikus hangvétel „látható jele" lesz a pont Esterházy írásában: „Békésire néznek A KlSZ-tiikárra/ (Esterházy Péter: Termelési-regény. Bp. 1979. 96. a továbbiakban E. P. lapszám) Az értelmező jeiző külön „mondatba" kerül , mintegy kiemeíve, magas rangra emelve ennek a funkciónak, a KISZ-titkárságnak a fontosságát. A két pont, az előtte levő meg a követő szinte keretbe foglalja a rangot, a piedesztálra állított pozíciót. (Megjegyzésem: Az irónia a szöveg egészén végigvonul, csak az egész összefüggő szövegből érezhető e rész ilyen rendeltetése.) b) A kérdőjelek és felkiáltójelek az érzelmek, indulatok kifejezésének írásos jelei. Ha halmozottan jelennek meg, akkor az élőbeszéd dallamát, hangsúlyviszonyait, hangszínárnyalatát, hangerejét pótolják, azaz viszik át írásos formára. 24