Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bodnár László: A szőlő- és bortermelés gondjai, különös tekintettel az egri és a mátraaljai történelmi borvidékre

Nem termő ültetvényt, 270,16 ha-t érintett a fagykár, ahol a termőre fordulás éveiben történik halasztás az intézkedésben foglaltak szerint. Az egyéb pénzügyi lehetőségek folyamatosan kerültek megoldásra, mint pl. a veszteség 5 évre szőlő elkülönítése, a földadó mentesség biztosítása. A selejtezéseket 1985/86. években kellett elvégezni, hogy a pótló telepítések adta lehetőséget a gazdaságok igénybe vehessék. Az intézkedésnek fájó pontja, hogy nem terjedt ki a termő háztáji területek támogatására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek véleménye szerint ezek az intézkedések nem oldják meg a kialakult nehézségeket, csak enyhítenek rajta. A termékforgalmazás helyzete 1981-ben a termelők az összes szőlő 60 %-át értékesítés, 40 %-át feldolgozás céljából állították elő. A Mátraalján a hozam 40 %-át értékesítették, 55 %-át feldolgozták, az Egri borvidéken csak 8 %-át dolgozták fel és 92 %-át értékesítették. Az Egri borvidéken csak az Egri Csillagok Mg. Tsz. folytatott borászati tevékenységet. A két borvidék közötti lényeges különbség az értékesítés kialakult rendszere alapvetően meghatározza. A szőlőértékesítésben összetett problémák jelentkeztek: - a termelői árak hosszabb ideje változatlanok; - nincs megfelelő érdekeltség a minőség javítására; - a szőlő felvásárlásának rendje nem egységes. A termelés költségei 1975 évtől emelkedtek, a termelői árak ezt nem követték. Pl. az 1979. évi költségemelkedés mellett a termelő ár nem változott lényegesen, 1980 évben pedig csökkent a termelői ár. Inkább lefelé változtak az árak, felfelé már nem az előző évek átlagárai nem kísérték a javuló minőséget. A szabad árformába tartozó szőlő- és bor 1980. évi 7 %-os ár javításának érvényesítésében megoszlottak a vélemények. A termelők nem érzékelték az árjavítást, a Borgazdasági Kombinát 1980. október 7-én kiadott 1980/81. évi árjegyzékének feltételei nem érvényesültek az elszámolásokban. Az Egri Borgazdasági Kombinát a minőség kedvezőtlen alakulása miatt mégis 16,3 %-os ár javítást hangsúlyozott. Árvita alakult ki. Az 1981. évi termelői ár gyenge pontja, hogy nem teremtett érdekeltséget a minőség javítására, a termelők csak a mennyiségnövelésben voltak érdekeltek, A szőlőtermelésben is eluralkodott a mennyiségi szemlélet. A termék minősége, főként tájjelege, fajtája nem érvényesült az árban. Az illatos faj30