Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Tóth Géza: Adatok a Magas-Bükk nem karsztosodó miocén és pleisztocén fedőképződményei és fejlődéstörténeti szerepük ismeretéhez

TÓTH GÉZA ADATOR A MAGAS-BÜKK NEM KARSZTOSOÍXJ MIOCÉN ÉS PLEISZTOCÉN FLDU KÉPZŐDMÉNYEI ÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEREPÜR ISMERETÉHEZ ABSTRACT: (Data of the non - karstic sediment layers of the High-Bükk) The author Inside the High-BUkk's already known Miocene-cover-remains introduces to new Miocene-sediments occurrences, and makes statements from their wearing-off times and ages, regarding the surface-evolution. In the Bükk Mountain's territory the accumulation of the Pleistocene clay in some places is optimum sink-hole forming factor, and at the same time, in thick layers plays a role for the conservation of the karstic surfaces. In the narrow galleries of the sink-holes near the surface, the getting in and the silting up of the Pleistocene clay are disadvantageous factors for the cavitation-formation. The partial blocking up of the sink-holes considerably reduces the cavity-forming energy of the surfaceprecipitates. A vizsgálatok célja, feleletet adni arra a kérdésre, hogy a Magas-Bükkben a nem karsztosodé fiatal üledék képződmények milyen szerepet játszottak a felszíni formakincs és a karasztos résrendszer fejlődésében. A Magas-Bükk triász képződményeit az 1950-es évek végéig fiatalabb üledékektől mentes, folyamatosan a környezetnél magasabb területnek vélték Leél-Őssy S. (3). Ebből fakadóan a karsztosodás folyamatát, intenzitását és a felszíni korróziós és eróziós folyamatokat számottevő karsztidegen üledék nélkül értelmezték és magyarázták. Balogh K. (1) és Jámbor Á, (2) miocén tengeri és vulkáni eredetű fedő képződmény viszonyokat találtak és ezzel bizonyították először a Magas-Bükk paleozóos, mozozóos alapkőzetének nem karsztosodé kőzetekkel történő korábbi fedettségét. Az elmúlt évek kutatásai, dolinakitöltés vizsgálatai és számos helyről vett talaj- és üledékelemzés a tengeri és vulkáni üledékek maradványainak széleskörű elterjedését bizonyítja. 125