Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

SUM QVI SUM, én vagyok, aki vagyok - Mózesnek a csipkebokorban megjelenő Úr szavai/

7) A mester több bizánci elemet is felhasznált, de nem az épület jellegéhez jobban illeszkedő bizánci dekorációrendszert alkalmazta, hanem egy az ő számára nyilván idegen térrendszerhez mindenáron nyugati elrendeződési sémát adaptált. A szentélybe formailag leegyszerűsítve bezsúfolta mindazt, amit az általa ismert apszisábrázolásokból legszükségesebbnek gondolt: Krisztust és közvetlen kíséretét. A mennyei Jeruzsálemnek a földről befogadott lakóit pedig a helyhiány miatt álló alakok helyett bíisztök formájában, a hajó medalionjaiban helyezte el. A dekoratív mezők alkalmazása némi bizonytalanságot árul el. Mivel a feldebrőihez hasonló emlékek nem maradtak meg, nem lehet megállapítani, hogy mi az, amit a megrendelő meghatározott, és mi az, amit a festőre bízott. Azt lehet tudni, hogy konkrét előképek alapján készült, melyeket kissé mereven követettek, s amelyek EszakItáliából, közelebbről Lombardiából származnak. Ezért mondják a feldebrői altemplomról, hogy ikonográfiája keleti és nyugati elemek találkozásával jellemezhető.

3

8 Levárdy Ferenc 1976-ban „Feldebrő Kelet vagy Róma?" címmel megjelent írásában fejti ki nézeteit. Úgy gondolja, hogy az építészettörténeti kérdések megválaszolása nem lehetséges a keleti vagy római eredet eldöntése nélkül. A mindkét irányban öthajós, pillérekkel tagolt, négy oldalán apszissal bővített, feltételezése szerint kupolás építmény Levárdy szerint feltétlenül a bizánci liturgia igényeinek megfelelően készült, megépítése bizonyosan az ortodox missziós tevékenységgel függött össze.

3

9 A feldebrői templomban különös az altemplom léte, mert a bizánci jellegű építményekben nincs altemplom, ez a római, illetve bencés hagyományokra utal. A pillérkiosztásnak ellentmondóan épült bele a centrális bazilika szerkezetébe, ezért Levárdy (és Erdei Ferenc is) úgy gondolta, hogy az altemplomot másodlagosan, a már megépült bizánci templomba vájták építői. Azt is feltételezi, hogy az altemplomot nem egyszerre alakították ki. A pogány lázadás (1046) pusztíthatta el a templom egy részét, s ezt követően nyugati szellemben újították meg a bencések, alapítójuk emlékére. Az altemplomban helyezték el Aba Sámuel holttestét, és itt tartották a halotti megemlékezéseket, s az ő tiszteletére festették ki a falakat. Csak a keleti és nyugati szerzeteseket egy családban egyesítő kolostori koncepció adhat ma3

7 Tóth Melinda 1974. 31. 3f

i Tóth Melinda 1974. 33-34. 31

1 Levárdy Ferenc 1976. 148. 302