Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

gyarázatot a falképek képrombolás előtti - lényegében görög - képrendszerére, s a latin felirataira, formáinak kevert jellegére.

4

0 A középkori templomi falfestészet az aktuális politikai történéseket bibliai formában jelenítette meg, ezért Levárdy Ferenc azt a következtetést vonta le. hogy Káin és Ábel története Aba Sámuelre, a nomadizáló állattartó királyra, illetve nyugati, lényegében földműves kultúrát képviselő Henrikre és magyar vazallusára, Péterre s a két tábor élet-halál harcára utal.

4

1 A szentély melletti hajófalon a falpillérre lefutó boltozati szakaszon egyegy négyzetes keretbe foglalt férfiábrázolás látható. Fejüket nem kör alakú glória keretezte, hanem négyszögletes nimbusz, ami Levárdy Ferenc szerint a kolostor templomának alapítóját és első apátját jelölheti. Tóth Sándor az 1977-es cikkében cáfolja Erdei Ferenc és Levárdy Ferenc megállapításait. Szerinte a feldebrői templom nem volt szigorúan centrális elrendezésű, és Feldebrő esetében hiányzik még az az újfajta szemléletmód, amely az építészeti emléket a maga környezeti, társadalmi összefüggésében vizsgálná. Ezt pedig sajnálatosnak tartja, mivel Feldebrőn olyan emlékről van szó, amely nemcsak egyenértékű az írott adatokkal, hanem mint Levárdy jól látja - bizonyos vonatkozásban helyettesíti is hiányzó forrásszövegeinket. 4

2 Szerinte ha az altemplom a korai templom többi részénél később keletkezett volna, akkor ott ahol a különböző korú falak összeérnek, ennek valamilyen érzékelhető falazat- és kötőanyagváltás formájában ki kellett volna fejeződnie.

4

, Tóth Sándor szerint a feldebrői templom alaprajza valóban keleties, de típusának elterjedése nem korlátozódik csupán a keleti világra. Tóth Sándor helyesli Levárdynak azt a megállapítását, amely a földrajzi környezetre mutat rá, ahonnan a templom alaprajzi megoldása származhat. Van azért aggálya ezzel kapcsolatban is, mert a közép-itáliai vidéken nem találtak még olyan kriptát, ahol oszlopok helyett kötegpilléreket alkalmaztak volna. E sajátos támforma kifejlődési területe nem Közép-Itália. A Cambridge közelében. Great Paxton templomában - amit a kutatás a XI. század közepére keltezett - állnak olyan kötegpillérek, mint Feldebrőn. Ezzel Tóth Sándor nem azt állítja, hogy a feldebrői templom építői Cambridge környékéről érkeztek, csak arra mutat rá, hogy Feldebrő művészettörténeti kapcsolatai mennyire szerteágazóak. Ezért az építés időrendjének pontos rögzítése nélkül nem lehet konkrét történeti kapcsolatokat feltételezni 4

4 4

0 Levárdy Ferenc 1976. 150. 4

1 Levárdy Fercnc 1976.? 295. 4

2 Tóth Sándor 1977. 38. 4

? Tóth Sándor 1977. 32-33. 1

4 Tóth Sándor 1977. 37. 303