Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

HEGYESI HUDIK MARGIT: A romantikus dal kialakulásának körül-ményei és három Schubert-dal művészi előadásmódjának sajátosságai

fogyasszam el a legfinomabb falatokat, de én nem tudtam enni. Apám ezen feldühödött s elzavart. Szüleim iránti végtelen szeretettel szívemben messze tájakra vándoroltam. Éveken át a leggyötrőbb fájdalom s a legnagyobb szeretet tépett ketté engem. Közben anyám halálának híre jutott el hozzám. Látni akartam őt, s apám a gyásztól meglágyult szívvel nem zárta be a kaput előttem. Azóta ismét odahaza laktam. Apám újból elvitt kedvenc ligetébe. Azt kérdezte, tetszik-e nekem? Én nem mertem felelni. Lángoló arccal még egyszer feltette a kérdést. Remegve nemet mondtam. Apám erre arcul ütött, s én elmenekültem, és végtelen szeretettel szívemben újból idegenbe távoztam. Hosszú, nagyon hosszú éveken át énekelgettem. Ha szeretetről akartam dalolni, fájdalom öntött el, és ha fájdalomról énekeltem, ez a szeretet melegévé változott át bennem. A szeretet és a fájdalom így viaskodott szívemben. "

4 Életéről nem sok mondanivalónk lehet, mert teljességgel belső élet volt ez, melyet a komponálás belső kényszere határozott meg. Amit O maga nem élhetett meg, azt képzeletével pótolta. Ezért fordult olyan szeretettel a költőkhöz. Ok adtak neki ösztönzést és buzdítást, általuk ismert meg olyan képeket, formákat és eseményeket, amelyekről máskülönben nem tudott volna. „Velük" a szavak birodalmába lépett és különlegesen bensőséges kapcsolatba került. Erre azért volt módja, mert a saját élete sosem vette igénybe teljes intenzitással. Schubert a dalok megkomponálásánál mindig a versből indult ki, és annak értelmezésével jutott a legváltozatosabb formai megoldásokhoz. De nála nem csak a szerkezeti felépítés, hanem az énekszólam jellege, az ének és a hangszer viszonya, a mű hangnemi felépítése, ill. a hangszer elő- és utójátéka is a vers értelmezésének függvénye. Schubert dalaiban a zongora sem egyszerű kíséret már: egyenrangú szereplő az énekszólam mellett, amely hátteret fest, drámai hangsúlyt ad, jellemez és sokszor a vers mögötti értelmet fejezi ki (pl. a „Margit a rokkánál" kísérete egyidejűleg érzékelteti a rokka pergését és a szerelemről éneklő lány lelkének nyugtalan vibrálását). Fontosak a zongoraszólam énekhang nélküli összekötő, bevezető és lezáró részei is. Tehát a kíséret többé nem csak az énekhang ritmikai és harmóniai alátámasztása, hanem önálló életet él, és egyenrangú szerepet tölt be az énekszólammal. A zongoristák számára nem könnyű feladat ezeket a dalokat kísérni, hiszen egyenrangú szereplőként együtt kell érezni és „énekelni" az énekessel. A három kiemelt Schubert dal kíséreteinek nehézségét összehasonlítva a sorrend a következő: legnehezebb az „Erikönig" (a gyors tempó, a bal kézben játszott dallam és a jobb kéz oktávrepetíciója miatt), könnyebb a „Gretchen am Spinnrade" (a mérsékel4 Fábián László: Franz Schubert élete és krónikája (92. o.). 246